Közös Agrárpolitika

Az Európai Bizottság a Közös Agrárpolitika 2022-2027 közötti tervezési időszakára vonatkozóan egyértelművé tette, hogy a hangsúlyos környezetvédelmi intézkedések mellett a jelent és a jövőt is az innovációban, technológiai fejlődésben, illetve a minél erősebb és hatékonyabb termelői integrációban látja. A Bizottság továbbra is a termelői integrációkat, illetve a termelői szervezeteken belüli együttműködést tekinti a megfelelő eszköznek a termelők élelmiszer-ellátási láncban elfoglalt helyzetének a javítására. Ennek megfelelően az EU továbbra is a termelői integrációkon, illetve az általuk megvalósított operatív programokon keresztül támogatja a zöldség-gyümölcs termelőket.

A támogatások célja, hogy a termelői szerveződések a megalakulásuk után egy bővülési és fejlődési időszakot követően önállóan és gazdaságosan működjenek. A termelői szerveződések alapvető feladata, hogy tagjaik érdekeit maximálisan szem előtt tartva valódi szolgáltatásokat nyújtsanak és így alternatívát jelentsenek a nagykereskedőkhöz és a nagybani piachoz képest az általuk összefogott termelői közösség számára. 

Előnyben a magasabb szervezettség

Az EU a termelői összefogások és együttműködések minden formáját támogatja, így az elsődleges, a másodlagos és a transznacionális szerveződések esetében ösztönzi a magasabb szervezettséget.  Ennek megfelelően magasabb integrációs szinten magasabb támogatási összegek érhetők el. Így az uniós finanszírozás maximális mértéke a 4,1% alaphoz képest termelői szervezetek társulásai esetében a termékforgalom értékének 4,5%-a, illetve a transznacinonális termelői szervezetetek vonatkozásában 5%.

Az EU alapvetően 50%-ban támogatja a termelői szerveződések operatív programjait, azonban ez az arány 60%-ra emelhető az operatív program azon részeinek tekintetében, amelyek az alábbiakra irányulnak:

  • Transznacionális termelői szervezet piacra juttatni kívánt termék volumenének összefogására így a kínálati oldal koncentrációjára és a termékek forgalomba hozatalára, környezetvédelemre és hulladékcsökkentésre, illetve klímavédelemre irányuló beavatkozásokat valósít meg egy vagy két tagállamban,  
  • egy vagy több termelői szervezet, vagy azok társulásai szakmaközi alapon megvalósított beavatkozásokban vesznek részt,
  • termelői szervezet vagy termelői szervezet társulása első operatív programot hajt végre,
  • az adott tagállamban a termelői szervezetek a zöldség-és gyümölcstermés kevesebb mint 20%-át forgalmazzák,
  • két vagy több szerveződés összeolvadásából létrejött termelői szervezet első operatív programját hajtja végre.

Bővülő feladatok és szerepvállalás

A Közös Agrárpolitika az új költségvetési időszakban a fő célkitűzések és intézkedéstípusok meghatározása mellett még a korábbi szabályozásnál is nagyobb mozgásteret ad a termelői szervezetek és társulásaik számára saját stratégiai pontok meghatározására és intézkedésrendszereik végrehajtására.

A termelői szervezetek tehát az eddiginél nagyobb mértékben testre szabhatják és alakíthatják működésüket. Ezzel egyidejűleg azonban több feladat és felelősség is hárul a termelői szerveződésekre a környezet- és a klímavédelem tekintetében, az operatív programokba az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell ezekre vonatkozó intézkedéseket beépíteni.

Az EU egyrészt új, kötelezően beépítendő célkitűzésekkel, másrészt magasabb támogatási aránnyal ösztönzi a termelői szerveződések nagyobb szerepvállalását a kutatás-fejlesztés terén és a környezet- és klímavédelmi célok megvalósításában.

A környezetvédelmi célok teljesítése érdekében a termelői szervezeteknek új kötelezettségként legalább három környezetvédelmi intézkedést kell beépíteniük az operatív programjukba. Szintén új kikötés, hogy az operatív program kiadásainak legalább 15 %-át környezet- és klímavédelmi célokra, 2%-át pedig kutatás-fejlesztésre kell fordítani.  

Az EU magasabb támogatási aránnyal ösztönzi a termelői szervezeteket a kiemelt célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások finanszírozására és megvalósítására.

Ennek megfelelően az EU finanszírozás mértéke a forgalmazott termékek értéke arányában további 0,5%-kal növelhető, amennyiben a termelői szervezetek ezt a többletforrást kizárólag kutatás-fejlesztésre, környezetvédelemre, a biológiai sokféleség megőrzésére, hulladékcsökkentésre, klímavédelemre, promócióra és marketingre, illetve válságmegelőzésre és kockázatkezelésre fordítják.

Továbbá az operatív programok uniós támogatása az 50%-os alapról 80%-ra emelkedik a környezet- és klímavédelmi célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások tekintetében, amennyiben a kutatás-fejlesztésre szánt kiadások az előírt 2% helyett elérik az operatív program kiadásainak 5%-át, illetve amennyiben a környezet- és klímavédelmi célra szánt kiadások a kötelező 15% helyett 20%-ot tesznek ki.

A kötelező célkitűzések mellett az új stratégiában különválik és hangsúlyosabb lesz a termékek promóciója és marketingje, illetve friss és feldolgozott termékek fogyasztásának a növelése.

Az ágazat munkaerőpiaci versenyképességének a növelésére és a munkaerőhiány enyhítésére teljesen új célkitűzésként jelenik meg a foglalkoztatási feltételek javítása.

NAK/ Dr. Kozak Anita Andrea

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ