Közös Agrárpolitika

Döntésre vár egy újabb rendelet.

Hosszabb előzmény után, de nagyjából egy éve jelent meg a jogalkotási javaslat az EU-szintű szabályok megállapítására az ökoszisztémák helyreállítására vonatkozóan, hogy biztosítsák a biológiai sokféleség és az ellenálló képesség helyreállítását az egész EU-ban.

Az előterjesztők úgy látják, hogy az uniós és nemzetközi erőfeszítések ellenére a biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémák leépülése riasztó ütemben folytatódik, károsítva az embereket, a gazdaságot és az éghajlatot. Az EU-nak eddig nem sikerült megállítania a biológiai sokféleség csökkenését. Nem teljesítette azt az önkéntes célt, hogy 2020-ig helyreállítsák a leromlott ökoszisztémák legalább 15%-át.

Az IPCC 2022-es jelentése külön kiemelte, hogy a világ és Európa előtt egy rövid, gyorsan bezáródó időszak áll az élhető jövő biztosítására, mivel az időjárás és az éghajlati szélsőségek fokozódása visszafordíthatatlan hatásokhoz vezetett, és a természeti és emberi rendszerek is meghaladták alkalmazkodóképességük határait. A jelentés a leromlott ökoszisztémák helyreállítására, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló sürgős intézkedések végrehajtására szólít fel, nevezetesen a degradált vizes élőhelyek és folyók, valamint az erdei és mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása révén. A közelmúlt geopolitikai fejleményei tovább hangsúlyozták az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-rendszerek ellenállóképességének megőrzésére irányuló törekvések fontosságát. A javaslatról korábbi cikkünkben is olvashatnak.

Az indítvány végrehajtja Európa azon - a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó - biodiverzitási stratégiai kötelezettségvállalását, hogy élen járjon a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításában és a természet helyreállításában. Kikövezi az utat az ökoszisztémák széles körének helyreállítása és megőrzése előtt az EU-ban 2050-ig, 2030-ra és 2040-re pedig mérhető eredményeket hoz. Ez az EU kulcsfontosságú hozzájárulása a 2020 utáni globális biodiverzitás-keretrendszerről folyó tárgyalásokhoz, amelyeket várhatóan októberben tárgyalnak plenáris ülésen, majd a várakozások szerint a Biológiai Sokféleség COP15 egyezményén Montrealban, idén decemberben fogadnak el.

Milyen pontok szerepelnek a javaslatban?

• szárazföldi, part menti és édesvízi ökoszisztémák helyreállítása
• városi ökoszisztémák helyreállítása (2021-hez képest a lombkorona-fedettség ne legyen kevesebb 2030-ra, illetve növekedjenek a városi zöldterületek)
• folyók természetes összeköttetésének és a kapcsolódó árterek természetes funkcióinak helyreállítása (a tagállamok nyilvántartást készítenek a felszíni vizek hosszirányú és oldalirányú összeköttetését gátló akadályokról, és azonosítják azokat az akadályokat, amelyeket el kell távolítani)
• beporzó populációk helyreállítása (a tagállamok 2030-ra visszafordítják a beporzók állománycsökkenését, majd 2030 után háromévente mérve növekvő tendenciát érnek el a beporzó populációk tekintetében)
• mezőgazdasági ökoszisztémák helyreállítása (mezőgazdasági ökoszisztéma-mutatók javulása, lecsapolt tőzeglápok helyreállítása)
• erdei ökoszisztémák helyreállítása

Frans Timmermans, a Bizottság ügyvezető alelnöke 2023. május 22-én világossá tette a COMAGRI (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság) európai parlamenti képviselői előtt, hogy a javasolt természet-helyreállítási törvény a gazdálkodók érdekeit szolgálja. A holland politikus beszédét azzal kezdte, hogy hangsúlyozta meggyőződését, hogy „a teremben mindannyian szeretnénk megoldást találni a kombinált éghajlati és biodiverzitási válságra”. Rámutatott, hogy miközben a közelmúltban Olaszországban heves esőzéseket tapasztaltak, Dél-Európát idén már márciusban szárazság sújtja. A bizottsági javaslatok „tudományon alapultak és hatásvizsgálatokkal támasztották alá” – emlékeztette a képviselőket. „Az éghajlati és biodiverzitási válságok jelentik a legnagyobb veszélyt az élelmezésbiztonságra, és így a gazdálkodóink megélhetésére is” – mondta, elutasítva azt az elképzelést, hogy a javaslat valamilyen módon „a gazdálkodók ellen szólna”. A biológiai sokféleség javítása, valamint az erősebb és ellenállóbb ökoszisztémák elérése nélkül egyszerűen nem lehet garantálni, hogy az élelmiszertermelés prosperál, vagy a biogazdaságok és a gazdálkodók megélhetése biztosított, nemhogy a klímasemlegesség elérését” – emelte ki.

A COMAGRI képviselői dühösen reagáltak Frans Timmermans eltökéltségére, miszerint a természet-helyreállítási törvényt végre kell hajtani, a jobboldaliak és a középen állók pedig elutasítják a tervet, vagy jelentős változtatásokat követelnek azon panaszok közepette, hogy az árt a gazdáknak és az élelmezésbiztonságnak. A felszólalók többek között megjegyezték, hogy az agráriumban hiányzik az előreláthatóság és a kiszámíthatóság, ami mellett olyan javaslatokról, mint a Természet Helyreállítása törvény és a növényvédőszer használat csökkentése nem időszerű beszélni, így azokat vissza kell vonni. Utaltak a világjárvány miatti magas inputárakra, és az ukrán háború miatti magas nyersanyagárakra is, és arra a nehézségre is, hogy a gazdák még csak most kezdik megszokni az új KAP-ot. Arra is panaszkodtak, hogy „elég sok szabály jön majd a törvényhozási ciklus végén… ami nagy bizonytalansághoz vezet”, egyesek pedig a jogszabályt „inkoherensnek” minősítve állították, hogy annak célja, hogy „harmadik országokba helyezzék át a földhasználatot”. Egyes felszólalók sértőnek találták, hogy az ügyvezető alelnök a Farm to Fork stratégia bevezetése óta először fordul a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsághoz, és jelezték, hogy a gazdákat még soha nem kérdezték meg róla, hogy eleget tudnak-e tenni a követelmények sokaságának.

NAK / Pető Krisztina