Közös Agrárpolitika

A vis maiorral kapcsolatban megjelent eddigi cikkeinkben áttekintettük a MÁK 35/2024.(VI. 13.) számú közleménye alapján, hogy mikor is tekinthetünk egyes eseményeket vis maiornak.

Mostani cikkünkben az „Osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása” miatti esemény kerül sorra.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján történő osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatti területméret-csökkenés, illetve a terület elhelyezkedésének megváltozása az alábbi esetekben minősíthető vis maiornak a közlemény szerint:

• nem az érintett gazdálkodó kezdeményezte az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránti eljárást, függetlenül attól, hogy tett-e ajánlatot vagy nem
• a gazdálkodó az egyezséggel nem értett egyet, azonban mint tulajdonostársra az egyezség hatálya rá is kiterjedt;
• a gazdálkodó az osztatlan közös tulajdonban részesedéssel nem rendelkezik, az osztatlan közös tulajdonnal érintett területet kizárólag földhasználóként hasznosította és a földhasználata az új tulajdonosi szerkezet következtében megszűnik (pl. haszonbérlet felmondás, stb).

Amennyiben az eljárás lefolytatását követően az érintett gazdálkodó területének mérete lecsökkent, illetve a művelt területének elhelyezkedése megváltozott – így a többéves AKG/ÖKO támogatások esetében is - és az a fenti feltételeknek megfelel, akkor a vis maior kérelemhez az alábbi igazoló dokumentumokat kell csatolni:

• az egyezségi okiratot, illetve azt a dokumentumot, amely bizonyítja, hogy az egyezséggel a gazdálkodó nem értett egyet;
• földhasználati szerződés módosítására, illetve a földhasználati jog megváltozására vonatkozó dokumentációt.

Figyelmükbe ajánljuk a cikksorozat korábbi részeit is:

Mikor jelentsünk vis maiort? – 1. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 2. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 3. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 4. rész

NAK / Sztahura Erzsébet