Az elmúlt napokban megkezdődött a fóliaalagutakba a dinnyék kiültetése, amelyeknél egy-egy helyen már fagykárt is észleltek a termelők. A termelők közül többen is választják a hibrid-vetőmagokat, ami minőségbeli ugrást is jelent.
Míg a legtöbben a négynapos hétvégéket – még ebben a speciális helyzetben is – a kikapcsolódás miatt várják, a kertészetben ezek a hosszabb napok is a munkával telnek. A dinnyét termesztőknél sincs ez másképp: hosszú évek hagyományává vált, hogy húsvét idején megkezdődik a fóliaalagutakba a dinnyék kiültetetése. És pont azért, mert sok dolgos kézre van szükség az ültetéshez és jó szerencsével ilyenkor könnyebben találni munkaerőt is. Idén sem volt ez másképp. A dinnyeszezon hivatalosan is elkezdődött!
Idehaza öt nagyobb görögdinnye-termesztő régió van (Baranya, Békés, Tolna-Fejér, Heves-Jászság, Szabolcs), emellett egy sárgadinnyés központról (Bács-Kiskun) és úgynevezett szórvány területekről (pl. Kisalföld) szoktunk beszélni. Nagyjából 4800 hektáron termelünk görögdinnyét, ennek közel a kétharmadát a békési és szabolcsi területek teszik ki. Itt az utóbbi évek átrendeződései és piaci viszonyai is alakították a hazai termelést, így az utóbbi években a békési régió területe jellemzően csökkent, a szabolcsi hatalmasat növekedett, a kisebb területek pedig stabilizálódtak. Ennek jellemzően két oka volt: a kisebb régiók az utóbbi években stabil, főként belpiaci szállítók lettek.
Jobbára szerződéses viszonyokat és egy erős, közvetlen értékesítési csatornát (pl. piacok, saját árusítóhelyek) alakítottak ki. A nagyobb régiók esetében azonban a nagyobb termelési volumen és az esetleges tömeges „együtt érés” komoly piaci zavarokat okozott. Az elmúlt években csökkentek az exportlehetőségeink, ezek hiányában viszont nem tudtuk levezetni a hazai többlet-mennyiségeket. És ahogy a kereslet-kínálati viszonyok eredményezni szokták, ez a folyamat a nagyobb régiók esetében árzuhanáshoz vezetett. Az pedig bevételkieséshez. Ördögi kör. Azonban vírusos időszak most egy újabb lehetőséget adhat arra, hogy minőségi áruval visszahódítsuk az esetlegesen elvesztett külpiacainkat. Erre vonatkozóan idén még nagyobb a termelők, az exportőrök és a kereskedők felelőssége, hogy kizárólag a megfelelő érettségi állapotú, a minőségi szabványoknak mindenben megfelelő dinnyéket forgalmazzák.
A közel 500 hektárnyi sárgadinnyét javarészt hazai fogyasztásra termeljük, így azt kevésbé befolyásolták ez idáig az exportfolyamatok. Az utóbbi évek gyakorlata az, hogy hasonló technológia mellett ez egy jobban jövedelmező termékké vált. Azonban a sárgadinnye komolyabb odafigyelést igényel, mind a növény, mind pedig termékkezelés tekintetében, így ebbe sem lehet tervezetlenül „fejest ugrani”. Itt egy erősebb integráció látszik, már szűkült a fajtaszortiment és egységesedett a piac, de például területi növekedés tapasztalható Csongrád és Somogy megyéknél.
Az ültetés és palántanevelés viszont idén már aktívan zajlik, így jogos a kérdés: mi várható idén? A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének vezetősége szerint a kisebb régiókban is megkezdődött a munka. A szabolcsi területeken még sokan gondolkodnak, így – ugyan számolnak némi csökkenéssel – még nem lehet biztosat mondani, hiszen ők javarészt az augusztusi, kései szezonra készülnek majd. A békési területeken viszont már a vetőmageladásokból és a nevelt palánták számából is egyértelmű területcsökkenést jósolnak, számszerűen ennek közel 10-20% a becsült érték. Hogy ez területben mit jelent, az várhatóan a területalapú támogatások igénylését követően látszik majd pontosan. A területi átrendeződés mellett az őszi-téli termelői fórumok eredményei azonban már látszanak: a termelők az elmúlt évekhez képest talán nagyobb mértékben választják a hibrid-vetőmagokat a konstanssal szemben. Ez nem jelent mást, mint egy minőségbeli ugrást és egyfajta kezdetét a görögdinnye-piac egységesítésének.
A koronavírus megjelenésével egyre több termelő kérdezi, hogy mi várható. Az egyesület is azt hangsúlyozta, hogy márciusra már a termelők java része átgondolta, mit szeretne termelni, ehhez minden szükséges eszközt beszerzett, így a befektetésének közel 80 %-át beletette a termelésbe. Innen már jellemzően nincs visszaút, bizakodni kell és menni előre. De természetesen most még fontosabb a szerződéses fegyelem, és a minőségi termékek előállítása és piacra juttatása, mint valaha! Ugyan a munkák már javában zajlanak, még van idő a piacszervezésre júniusig, így fontos, hogy folyamatosan tájékoztassuk a régi és új partnereinket is arról, hogy stabil dinnyepiac várható és folyamatos ellátást tudunk majd biztosítani a 2020-as szezonban is.
Ahogy a bevezetőben írtuk, a fóliaalagutakba a dinnyék kiültetése javarészt megtörtént. Azonban van egy növekvő szegmens: mégpedig a fóliasátrakban termesztett dinnyéké. Ugyan még kevesen, de görögdinnyével is próbálkoznak sátorban, főként az extra korai piacra és vele együtt magasabb árakra fókuszálva. Aki sátras termelést is folytat, már márciusban kiültetett, és már megjelentek az első virágok, kötések is. A nagy sátrak jellemző növénye azonban esetünkben a sárgadinnye: jellemzően ezzel kezdődik majd június elején a magyar betakarítás.
Sajnos az elmúlt napok hűvös időjárása a húsvétkor kiültetett, fóliaalagutakba ültetett dinnyék esetében már érezhetően hagyott némi nyomot: többen jeleztek – néhol jelentős – fagykárt. Itt jön előtérbe újra az oltott dinnye jelentősége, mert a tökre oltott dinnyéknek nem csak a kártevőkkel és hőstresszel szembeni ellenálló képessége nagyobb, de a tavaszi fagykároknak is jobban ellenállnak. Így, ha most a levelek sérültek is, és kicsit visszavetette a hideg a fejlődést, az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az oltott növény rendben regenerálódik. A fóliaalagutas dinnyék kiültetésével azonban a munkák nem állnak le: a kiültetéseket követően a palántanevelő sátrak is újraindulnak, hiszen készülnek az oltott dinnyék a kései ültetésre: egy hónap múlva várhatóan már a szabadföldre szánt palánták is kiültethetők. Ez a tagolt ültetés biztosítja majd a kiváló ízű magyar dinnyék folyamatos ellátását júniustól szeptemberig.
A termelők tehát folyamatosan dolgoznak, és abban reménykednek, hogy a vírushelyzet talán most még inkább ráébreszti az embereket, hogy milyen fontos a hazai termékekbe vetett hit, és a korai import helyett inkább türelmesen megvárják a mézédes magyar görög- és sárgadinnyéket, és a vásárlásukkal a termelőket és a családjaik fennmaradását támogatják majd.
NAK/Horváth Vivien
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön