A meggy termesztésével foglalkozó gazdák egyik legnagyobb ellensége a Monilinia fajok okozta virág- és hajtáselhalás.
A Monilinia laxa/Monilia laxa a meggyfák virágfertőzését előidéző kórokozó konídiumai már 5 °C-on képződnek a fán maradt gyümölcsmúmiákon, az előző évben fertőzött és elhalt virágokon, továbbá a rákos sebeken fennmaradt sztrómákon. Ezzel ellentétben a M. fructigena csak ritkán okoz virágfertőzést, míg a M. fructicola jelentős virágfertőzést képes előidézni. Kutatók közlései alapján hazai ültetvényekben is okoz gyümölcsfertőzést. A M. laxa konídiumok sokasága található a levegőben virágzásához szükséges hőösszeg időszakában. Ahhoz, hogy a kórokozó megfertőzze a virágot a megfelelő környezeti tényezők együttes létrejötte szükséges.
A bibe egy úgynevezett intercelluláris folyadékkal meggátolja a konídium csírázását, illetve a kicsírázott konídium növekedését. Ezek az anyagok, melyek meggátolják a konídiumok, tehát a monilia fertőzését az extracelluláris ribonukleázok, melyek így az idegentermékenyítés megakadályozásán túl a bibe kórokozók elleni védelmében is szerepet játszanak. Ezáltal a virág megfertőzésében elsősorban a porzószál és a sziromlevelek fertőzésének van meghatározó szerepe, melyhez a spóra szél és esőcsepp segítségével jut el. Hűvös, párás, csapadékos időjárás esetén, ezeken a virág szerveken keresztül a kórokozó gombafonál akár 48 órán alatt képes bejut a vacokba és onnan a kocsányba. Az időjárási tényező kiemelten fontos a korokozó inkubációs idejének szempontjából. A sporuláció mértéke és időtartama a nedvesség növekedésével nő.
A M. fructicola esetében néhány óra alatt bekövetkezhet a fertőzés, ha az idő csapadékos és párás. Súlyosbító tényező, hogy hűvös időben a virágzás hosszabb ideig tart, mint melegebb időjárás esetén, így a fertőzés lehetősége is folyamatosan fennáll. A virág megfertőzésekor a gombafonál a vacokon keresztül belenő a kocsányba, és a kocsányon át pedig a háncsszövetbe. A kórokozó nemcsak az adott virágot képes megfertőzni, hanem a fertőzés átterjedhet a virágcsokor többi virágaira is. Általában a meggyfajták fogékonyak a kórokozóval szemben, azonban eltérő különbség tapasztalható egyes fajták esetében a fertőzés mértékének vizsgálata során. Nagyban befolyásolja a fogékonyságot az adott ültetvény életkora, általános vitalitása, és az alany. A Bosnyákmeggy fajtakör esetében a rezisztencia egy különleges esete fordul elő, a gazdanövény szöveti elhatárolással, „hisztogén demarkációval”, vagyis a beteg virág leválasztásával lokalizálja a kórokozót, ily módon megakadályozza a továbbterjedését a növényben.
A monilíniás fertőzésnél fontos megemlíteni egy másik kórfolyamatot is, mikor a kórokozó micéliuma a kocsányon keresztül belenő a hajtások fás részeibe. Ekkor a háncsszöveten keresztül a korokozó képes megfertőzni a fiatal ágakat is. Jelentős mértékű fertőzés esetén az elfásodott hajtások és idősebb ágak elhalását is okozhatja. Tavasszal a virágzás és a terméskötés idején láthatóvá válik, hogy a fertőzött hajtások lankadnak, majd hirtelen hervadnak, végül elszáradnak. Azok a virágok, termékenyült kis gyümölcsök és levelek melyek fertőzöttek száradni kezdenek, de nem hullnak le, hanem a fán maradnak. Erős fertőzési nyomás esetén, akár 60-100%-os is lehet a virágpusztulás, ami 40-80%-ban a vesszők, majd a két-három éves gallyak károsodásához vezet a későbbiekben. Azok a fák melyeket a kórokozó megfertőz a kéreg és az alatta lévő szövetek erőteljesen elszíneződnek, barnulnak, majd végső soron elhalnak.
Az ellene történő védekezés során, fontos lehet akár a 2-3 védekezés is a virágzás alatt. Első kezelés alkalmával megkezdődik a „szisztemikus blokk”, ekkor preventíven védekezünk a kórokozó ellen. A következő kezelést a teljes virágzás idejére kell ütemezni, itt érdemes a szisztemikus készítményt valamilyen kontakt kombinációs partnerrel kiegészíteni. A harmadik kezelést pedig a virágzás végére időzítsük.
(Forrás: Sződi Szilvia; A csonthéjasok monilíniás megbetegedését előidéző kórokozók növénykórtani, genetikai és rezisztencia vizsgálatának egyes aspektusa / doktori értekezés, Szent István Egyetem - NAK/Balázs Viktor)