Az őszi kultúrák mellett a tavaszi kapás növények, mint a napraforgó vagy a kukorica is küzd a jelentős csapadékhiány következtében kialakult szárazsággal – a NAK szántóföldi növénytermesztési helyzetképe.
A folyamatosan jelenlévő aszály és szárazság jelentős veszteségeket okozhat a szántóföldi növénytermesztők számára. Az ország egyes részein a kisebb-nagyobb mértékű csapadék sem volt elegendő a több hete tartó aszály negatív hatásainak kompenzálására. Az abiotikus tényezők között súlyosbító hatású az erős szél, mely talajaink még intenzívebb száradását okozza. A jelentős csapadékhiány rendkívül szembetűnővé válik egy-egy határszemle során. A búzatáblák a gyengébb vízgazdálkodású területeken foltokban, több esetben jóval térd alatti szárral és gyengén fejlett kalásszal láthatóak.
Bizonyos helyeken az erőteljes vízhiány következtében a kalásztengely felső részén fejlődő gabonaszemek töppedtek, hasonlóan a poloskaszúrt léha kalászkezdeményekhez a fehéredést leszámítva. A félig hasban maradt kalászkezdemények felső részében a mikrospóra, pollen fejlődése megáll, így steril pollentömlő alakul ki, melynek csírázása gátolt, így a felső kalászrész steril marad, míg a kalász alsó részén található részt a légköri aszály nem károsítja, így ott kitudnak fejlődni a szemek. Egyre több helyről tapasztalhatjuk, hogy a szárazság következtében fokozottabb a vetésfehérítők megjelenése a kalászos gabonák levelein, a táplálék mellet a vízszükségletük kielégítése céljából is mértéktelen mód hámozgatják a leveleket a kártevő lárvái az árpacsigák. Főként a táblaszéleken jelennek meg nagy egyedszámban a hőmérséklet emelkedésével együtt nő a tábla benépesítése a kártévő által. Az imágók ellen a tömeges betelepedés idején kell, hogy védekezzünk, ha a szegélyzónában több mint 8 bogarat találunk 1 m2-en belül. Eredményesen védekezni csak a fiatal lárvák ellen tudunk, általában akkor szükséges beavatkoznunk, ha felső levelek 20%-án megjelennek a lárvák ismert hámozgatási csíkjai, de még tojásokat is találunk a területen. Az ellenük hatékonynak működő készítmények még rendelkezésre állnak a gazdák számára, általában a kontakt taglózó hatású piretroidok költséghatékony és eredményes védelmet adnak. Elszomorítóbb a látvány, ha a repce táblákat vizsgáljuk, ahol szintén az aszály nyomai erőteljesen felfedezhetők az állomány habitusán. Rendkívül gyengén fejlett szár, kevés oldalelágazással a becők mérete, alakja is elmarad a várttól.
A repcetermesztők számára a hektikus időjárás mellett a következő vegetációs periódusban további kihívásokkal kell szembenézniük. Sajnos a repcetermesztés technológiai alapköveként szolgáló klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok kivonásra kerültek, így bizonyos kártevők jelenesetben a szárormányosok és repcebolha elleni védekezés hatékonysága jelentős mértékű korlátokba ütközik. A neonikotinoid tartalmú csávázószerek kivonását követően jelentős mértékben növekedet a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyag tartalmú készítmények felhasználása, mely szélesebb hatásspektrumának és tartamhatásának következtében volt eredményes. A növénytermesztők esetében látható az a tendencia, hogy a rendelkezésre álló növényvédőszer-hatóanyagok folyamatosan szűkülő választéka jelentős mértékben rontja a növényvédelmi beavatkozások hatékonyságát. Jelentősen megnőhet a piretroidok felhasználása a repcetermesztésben, és mivel kevés helyettesítő más hatásmechanizmusú készítmény áll rendelkezésre ez sajnos a rezisztencia kialakulását eredményezheti.
Az őszi kultúrák mellett a tavaszi kapás növények, mint a napraforgó vagy a kukorica is küzd a jelentős csapadékhiány következtében kialakult szárazsággal. Az ország számos részen eredménytelenek voltak a preemergens védekezések, mivel a kellő mennyiségű csapadék elmaradt több régióban is. Rengeteg erősen gyomos kultúra látható, ahol elengedhetetlen lesz a sorközművelés és a post gyomirtás. Számos részen a csíranövényeket károsító barkók gyengítették az állományt, mely a száraz talajból vontatottan tudott csak előbújni. Ellenük többen kénytelenek voltak védekezni.
Május utolsó dekádjába léptünk, amennyiben az időjárás nem lesz kegyes a gazdákhoz és ér el bennünket jelentősebb csapadék, úgy több helyen jelentős veszteségek alakulnak ki az egyes kultúrák esetében. Az biztos, hogy így is egy gyengébb terméssel kell majd számolnia a gazdák többségének.
NAK/Balázs Viktor
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön