Mezőgazdasági termelés

Ausztráliában illetéket kell fizetniük a dinnyetermelőknek, azonban ez a pénz egy célzott kutatási-fejlesztési alapba kerül. A spanyolországi fejlesztések pedig világpiaci vezető szerepet eredményeztek. Sok országban a kellemetlen időjárási körülmények okoznak termésbeli gondokat.

Kína: korai indulás, komoly fejlesztések

Kínában év elején komoly növényegészségügyi problémákkal küzdöttek a hűvös időjárás miatt, sok terméket dobtak el repedt hússal. Később a koronavírus-válság a teljes gyümölcspiacot sújtotta, köztük a dinnyét is. A nyári szezont korábban kezdték, május elején, körülbelül két héttel, mint megszokott. Ebben az ütemben már jó minőségről és megfelelő terméseredményekről számolnak be, azonban a korlátozott értékesítési lehetőségek okán visszaestek az árak.

Nagyon fontosnak tartják a fogyasztói igényekhez igazított fajtanemesítést, így csak 2020-ban közel 50 új fajtát mutattak be, ami nagy része eddig jól teljesít. A megfelelő fajtaszortiment kialakítása mellett a költséghatékonyság és látványosság elvét figyelembe véve különböző kutatás-fejlesztési programokat futtatnak, mint csomagolásfejlesztés, értékesítési csatornák bővítése és márkaelemzés, mely náluk ma már elengedhetetlen része a termelésnek.

Ausztrália: illeték fejlesztési és növényegészségügyi célokra

2017 óta illetékfizetési kötelezettség terheli az ausztrál termelőket kifejezetten a dinnye kapcsán. A 20 t/év mennyiséget meghaladó értékesítés esetén fizetendő dinnyeilleték díja összesen 0,4 cent/kg (kb. 0,84 Ft/kg), melynek a legnagyobb része a dinnyére irányuló kutatási-fejlesztési alapba kerül. A kutatást amúgy a termelői tulajdonban lévő Hort Innovation nevű cég koordinálja, amely évente körülbelül 100 millió dolláros nagyságrendben végez és koordinál kertészeti fejlesztési projekteket. Az illeték egy kisebb hányada a Plant Health Australia (PHA) növényegészségügyi kormányzati szervhez kerül, amely többek között a biológiai növényvédelem kapcsán nyújt – az illetékért cserébe – tanácsadási szolgáltatást. A fejlesztési tervek egy része az exportpiacok felkutatása is, melyet a koronavírus okozta nehézségek és idén elszenvedett természeti károk mellett is igyekeznek bővíteni.

Franciaország: szervezett termelés, induló sárgadinnye-szezon

Június elejétől egészen szeptember végéig igyekeznek ellátni sárgadinnyével a francia termelők a piacot. Több olyan jó példával járulnak elénk, ami lehetővé teszi a hosszú távú tervezést, termelést. Ilyen például a Quercy dinnye, ami a Belfort-du-Quercy település és körzetében már 2004 óta földrajzi oltalom alatt áll. Átlagosan 5 hektáros gazdaságokban, összesen 76 gazda fogott össze, akik egymást erősítve meghatározott előírások szerint termelik és értékesítik a sárgadinnyét. Ez csak egy a sok jó példa közül, hiszen Franciaország az egyik legnagyobb sárgadinnye-termelő Európában: körülbelül 14000 hektáron folyik csak az összhazai sárgadinnye-termelés.

Ukrajna: hideg az idő, csúszik a szezon

Az elmúlt években nagyot lendült az ukrán dinnyetermelés és komoly szereplővé vált az európai piacon. Idén a rendkívüli hideg időjárásnak köszönhetően egyelőre késik az ukrán görögdinnye. Általában már június közepén elkezdik exportálását, de jelenleg várhatóan csak július elején tudnak majd indulni. Tavaly léptek először nagyobb tételekkel a német és osztrák piacokra, kifejezetten erre a célra fejlesztett fajtákkal: 10-12 kg-s átlagsúllyal, tartályládás csomagolásban. Az érdeklődés elképesztően nagy volt, így bíznak az idei szezonban, egyúttal a kapcsolatok megerősítésében.

Németország: pozitív is lehet az időjárás-változás

A dél-németországi tartományokban jelenleg is folynak különböző vállalati fejlesztések, törekvések, ugyanis megfigyeltek egy időszakot, amikor csökken a német piac dinnye-ellátottsága. Ezzel egyidőben az időjárás ma már lehetővé teszi, hogy bizonyos területeken görög-és sárgadinnyét is termeljenek. Ráadásul a német piacon egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, így felértékelődnek a hazai termékek. A legjobb fajták és megfelelő technológia kiválasztása érdekében Spanyolországba utaztak többször is tanulni, emellett hazai pályán pontosan tudják, milyen különleges igényei vannak a német fogyasztóknak. Ma már vetőmag-kereskedők, -termelők és -értékesítő nagyvállalatok együttműködésben dolgoznak a minőségi termékek előállításán és értékesítésén, ráadásul már az idei évben is nagyobb volumenben folytatják a termelést, mint ez idáig, főként mini dinnyéből.

Spanyolország: mérhetetlen károkat okoz az időjárás

Az elmúlt évek és évtizedek spanyol fejlesztései, kormányzati törekvései és termelői együttműködései a termőterület bővülésén túl az exportpiacok hódításain is meglátszik: a spanyol dinnye évek óta nemzetközileg is közkedvelt szereplője a világpiacnak. Elsőként léptek a minőségi termelés útjára, majd a magszegény és a mini dinnye termelésének vezetőivé váltak.
2020-ban azonban olyan időjárási anomáliák léptek fel, amikre még ott sem voltak felkészülve: az áprilisi indulást a rossz kötődések okán a tervezettnél kisebb mennyiséggel tudták csak kezdeni, ráadásul a heves esőzések növényegészségügyi károkat és hibás termékeket (szakadt hús) eredményeztek, amit a minőségi követelményeik szerint nem engedhettek a piacra. Az ellátási nehézségek összességében magas árakat is eredményeztek. Az első körös nehézségek után nagyon várták a júniusi második betakarítási hullámot, viszont Murciában az érés és betakarítás előtt álló területek nagy részét az elmúlt napokban jégeső tépázta meg.

A jégeső visszafordíthatatlan károkat okozott: a termések még nem voltak megfelelő érettségi állapotban: sem méretben, sem ízben nem közelítik meg az elvárt spanyol minőséget. A termelők szerint nem csak a közel 8000 euro/ha beruházási költségük, de a várt haszon szerzésének a reménye is pillanatok alatt szertefoszlott.  Van még azonban Spanyolországban dinnye, hiszen kora márciustól egészen október végig képesek ellátni a piacaikat, de komoly szereplőként az őket ért károk bizonyosan hatással lesznek a dinnye-világpiacára, egyúttal az árakra.

NAK/Horváth Vivien – Forrás: Freshplaza