Az Európai Bizottság a Zöld megállapodás részeként 2020 tavaszán előterjesztette a fenntartható élelmiszertermelést, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, a környezet védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését, valamint az ökológiai gazdálkodás növelését célul kitűző „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiáját. Előzetes hatástanulmány hiányában egyre komolyabb aggályok merülnek fel a tekintetben, hogy a stratégia végrehajtása hatékony eszköz lehet-e az éghajlatváltozás elleni küzdelemben?! Építő, vagy épp romboló hatást gyakorol-e az unió élelmiszer-termelési rendszereire, valóban biztosítja-e a méltányos és igazságos átállást feltételeit és egy fenntarthatóbb és hatékonyabb uniós mezőgazdaság kialakítását eredményezi-e?
Mint ismeretes az európai Zöld megállapodás középpontjában álló „Termelőtől a fogyasztóig” (F2F) stratégiát az Európai Bizottság ‒ több meghatározó szakmai szervezet kérése ellenére ‒ előzetes hatástanulmány nélkül terjesztette elő és a stratégia által megfogalmazott ambiciózus célkitűzések megvalósításának várható környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait bemutató hivatalos hatástanulmány a mai napig nem készült el. Az európai mezőgazdasági termelők, az uniós élelmiszer-termelési rendszerek szereplői, valamint ezen szereplők érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetek egyre határozottabban fejtik ki fokozódó aggodalmukat a stratégia célkitűzéseinek megvalósíthatósága és a „zöld gazdálkodási rendszerekre” való áttérés mezőgazdasági kibocsátásokra és a termelés eredményességére gyakorolt negatív hatásai tekintetében.
Az uniós szakpolitikai döntéshozatalt kutatási eredményeken alapuló, független tudományos tanácsadással segítő Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre - JRC) által ez év nyarán közzétett, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásait modellező jelentését követően a Kieli Egyetem is bemutatta a Zöld megállapodás agrárgazdaságra gyakorolt gazdasági és környezeti hatásait elemző tanulmányát.
A tanulmány célja az volt, hogy a F2F stratégia az egyes mezőgazdasági termékek termelésére, kereskedelemére, továbbá a jólétre és a termelés környezetre gyakorolt hatásait elemezze az EU-n belül. Az elemzés az a mezőgazdasági és a nemzetközi kereskedelempolitikák előzetes hatásvizsgálati eszközének, az úgy nevezett CAPRI-modellnek az alkalmazásával történő szimuláción alapul. A vizsgálatok során a F2F stratégia végrehajtása által indukált hatásokat, valamint az érintett társadalmi-gazdasági csoportok (mezőgazdasági termelők, agrárvállalkozások és fogyasztók) vonatkozásában a változásokhoz társuló jóléti hatásokat egyaránt vizsgálták.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a F2F stratégia végrehajtása jelentős termeléscsökkenéshez és azzal arányos áremelkedéshez vezetne az EU-n belül. A gyakorlatban ez a marhahús esetében 20%-os, a tej esetében pedig 6,3%-os termelés csökkenést jelenthet.
Az állatállomány létszámok várhatóan még tovább csökkennének, a húsmarhák esetében 45%-os visszaeséssel, még a tejelőmarhák és növendék üszők esetében pedig 13,3%-os csökkenéssel lehet számolni. A legjelentősebb, 58%-os áremelkedést a marhahús esetében várható, ezt követi a sertéshús 48%-kal, majd a nyers tej megközelítőleg 36%-os emelkedéssel.
Fentieken túl hangsúlyozandó, hogy az EU-n belüli áremelkedéshez képest az EU-n kívüli országokban az árak emelkedése várhatóan jóval mérsékeltebb lesz, a marhahús esetében mindössze 7,4%-os, a sertéshús tekintetében 10,2%-os, a nyerstejnél pedig mindössze 4%-os átlagos áremelkedéssel számolnak. Mindez a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek esetében ‒ az EU egyre szigorodó környezetvédelmi előírásaihoz viszonyítva az unión kívüli országokra vonatkozó jelentősen enyhébb követelmények teljesítéséből fakadó jelenlegi előnyök mellett ‒ a marhahús tekintetében 50,6%-os, a sertéshús tekintetében 37,8%-os, míg a nyerstej tekintetében pedig 32%-os árelőnyt jelentene az EU-n kívüli országok számára.
Elmondható továbbá, hogy az európai mezőgazdasági termelés csökkenése az EU nettó kivitelének általános csökkenését is maga után vonná. Ha minden F2F intézkedést egyszerre hajtanak végre, az EU nettó exportpozíciója a marhahús esetében visszatér a nettó import pozícióba, és a marhahús nettó exportja +22,5 ezer tonnáról -950 ezer nettó importra süllyedne. Ezenkívül a sertéshús nettó +4,3 millió tonnáról +1 millió tonnára, a tejexport pedig +5,9 millió tonnáról +4,9 millió tonnára csökkenne. Mindezeken túl a belső kereslet várhatóan meglehetősen rugalmatlanul reagálna mindezekre az állati termékek esetében, különösen a sertéshús esetében, de a tej és a marhahús esetében is csak mérsékelt rugalmasság várható.
A F2F stratégia gazdasági hatásai
Forrás: Prof. Christian Henning (Kieli Egyetem) prezentációja – The Farm to Fork Strategy – what to do studies say about it’s impact ont he European livestock sector?
Mint ismeretes az F2F stratégia végrehajtása mintegy 42 milliárd eurónak megfelelő állami kiigazítási költséget igényel, mely kiigazítási költségeknek a jelentős részét a fogyasztók finanszíroznák, így a becsült fogyasztói jóléti veszteség 70 milliárd euró, ami fejenként 157 eurónak felel meg. Az állati termékek bruttó árrése összesen 55 milliárd euróval nőhet, melyből a tej 24,5 milliárd euróval, a marhahús 6,5 milliárd euróval és az egyéb húsok, különösen a sertéshús 24 milliárd euróval részesedik. Az F2F kiigazítási költségek azonban nemcsak a fogyasztók és a gazdálkodók között oszlanak meg aszimmetrikusan, hanem a mezőgazdasági szakterületek között is, melynek eredményeképpen a húsmarha tartóknak 423 euró/állat, a tejtermelőknek pedig 693 euró/állat bruttó árrés-növekedéssel kell szembenézniük.
Összefoglalóan elmondható, hogy bár a F2F stratégia intézkedéseinek végrehajtásával a mezőgazdasági ÜHG-kibocsátás -109 millió t CO2 egyenértékkel csökkenne ‒ ami a mezőgazdasági globális felmelegedési potenciál (GWP) -29%-os csökkenését jelentené ‒ azonban az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2 egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése ‒ mely 54,3 millió tonna CO2 egyenértékkel magasabb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezne ‒ ezt az kedvezőnek tűnő hatást egyértelműen kioltja.
A Kieli Egyetem új vizsgálatai tehát egyértelműen megerősítik a korábbi, JRC általi jelentésben foglaltakat, miszerint a F2F stratégia célkitűzéseinek végrehajtása negatív hatást fejthet ki a közösség élelmiszer termelésének volumenére, ronthatja a gazdálkodások gazdasági hatékonyságát, különös tekintettel a vidéki térségekre. Az egyetemi tanulmány kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelésnek tudományosan alátámasztott bizonyítékokon alapuló alapok nélküli speciális technológiákra való korlátozása a Zöld megállapodás által kitűzött célok eléréséhez meglehetősen hatástalannak tűnik. A F2F stratégia egyik fő gyengesége tehát, hogy az nem jelent hatékony eszközt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és annak végrehajtásával nem fogjuk tudni mérsékelni az éghajlatváltozás negatív hatásait.
A Kieli Egyetem tanulmányának teljes verziója német nyelven itt, a tanulmány összefoglalója angol nyelven itt, az Egyetem által a tanulmány tárgyában kiadott sajtóközlemény ‒ szintén angol nyelven ‒ pedig itt érhető el.
Források:
- Executive Summary - Economic and Environmental impacts of the Green Deal on the
Agricultural Economy: A Simulation Study of the Impact of the F2F-Strategy on Production,
Trade, Welfare and the Environment based on the CAPRI-Model
- Ökonomische und Ökologische Auswirkungen des Green Deals in der Agrarwirtschaft
(NAK/Borovka Zsuzsa)
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön