Németországban összesen 132 ezer hektáron termesztettek zöldséget 2021-ben, ebből 1300 hektár a fedett termőterület. A betakarított termésmennyiség mintegy 4 millió tonna. A legnagyobb területen termesztett zöldségek a spárga (22 ezer hektár), a répa (15 ezer hektár) és a hagyma (14,5 ezer hektár), ez a három kultúra foglalja el az összes zöldség-termőterület mintegy 40%-át.
Más nyugat európai országokhoz hasonlóan Németországban is megfigyelhető a termelés nagymértékű koncentrálódása és specializálódása. A zöldségek összes termőterülete 111 ezer hektárról 132 ezer hektárra bővült, az átlagos üzemméret pedig 11,9 hektárról 22 hektárra nőtt 2007-2021 között. Ez alól egyedül a növényházi zöldségtermesztés kivétel, ahol az elmúlt 20 évben nem változott számottevően, 1200-1500 ha között mozgott a termőterület. Az átlagos üzemméret 0,8 hektár volt 2021-ben.
A gyümölcsültetvények esetében a szabadföldi zöldségtermesztéshez hasonló folyamatok figyelhetők meg: a gyümölcsültetvények területe 2017-2021 között 49,9 ezerről 49,2 ezer hektárra csökkent, ugyanakkor az átlagos üzemméret több mint kétszeresére, 3,3 hektárról 7,6 hektárra nőtt 2007-2022 között. Szintén a nagyfokú koncentrációra utal a gazdaságok számának változása, mindössze öt év alatt az üzemek 10%-a tűnt el: míg 2017ben még 7000 üzem működött, addig 2022-ben már csak 6500 gazdaság volt.
A legnagyobb területen, 33 ezer hektáron almát, 5700 hektáron cseresznyét, illetve 4100 hektáron szilvát termesztettek 2022-ben.
Az elismert TÉSZ-ek mellett szinte minden ágazatban számos termelői szervezet működik elismerés és támogatás nélkül. Ezek azonban nem kötelezettek adatszolgáltatásra, így a termelői szervezetekre vonatkozó kutatások és felmérések csakis az elismert szerveződések szerkezetét és tevékenységét vizsgálják.
Németországban, Franciaországhoz hasonlóan nagyon régre visszanyúló hagyománya van a termelői szerveződéseknek és érdekképviseleteknek, így az 1969. évi piacszerkezeti törvénnyel (Marktstrukturgesetz) bizonyos termékpályák esetén már az uniós szintű szabályozást megelőzően is megvoltak a jogi keretei a termelői szervezetek elismerésének és támogatásának. A TÉSZ-ekre vonatkozó adatokat és információkat a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Intézet (Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung - BLE) gyűjti és rendszerezi a tartományi adatok alapján. A TÉSZ-ek elismerése és támogatása ugyanakkor teljes mértékben a tartományok hatáskörébe tartozik.
Németország az elismert termelői szervezetek számát illetően az EU élvonalában van: a jelenlegi 600 elismert szerveződéssel Franciaország után - ahol kb. 700 szervezet működik – itt a legmagasabb az elismert termelői szerveződések száma.
A német TÉSZ rendszer sajátossága, hogy gyakorlatilag az összes ágazatban és alágazatban, így összesen 16 termékpályán működnek termelői szervezetek. Ugyanakkor, míg az EU-ban a legtöbb TÉSZ a zöldség-gyümölcs ágazatban működik, Németországban a tejágazatban van a legtöbb termelői szerveződés. A zöldség-gyümölcs ágazatban 2021-ben összesen 30 bejegyzett TÉSZ működött 2021-ben, az ágazati értékesítésből kb. 37% volt a részesedésük.
Minden termékpálya esetén, így a zöldség gyümölcs ágazatban is, csökkenő tendenciát mutat az elismert termelői szerezetek és társulásaik száma. Ennek egyik oka, hogy az egyre nagyobb termelőüzemek egyrészt egyre inkább el tudják látni a korábban a TÉSZ-ek által végzett feladatokat, másrészt tőkeerős vállalkozásokká fejlődve egyre nagyobb mértékben önerőből finanszírozzák működésüket, így fokozatosan leválnak az alapszintű termelői integrációkról és az azokon keresztül elérhető támogatásokról. Minden bizonnyal erre vezethető vissza, hogy a támogatások lehívása nem szerepel a TÉSZ-ek prioritásai között.
A TÉSZ-ek regionális eloszlása nagyon változó, a legtöbb szerveződés Niedersachsen és Baden-Wüttemberg tartományokban található.
Működési forma tekintetében szintén nagy a variabilitás. A legtöbb TÉSZ gazdasági társaságként, illetve szövetkezetként vagy egyesületként működik. Mindössze néhány szerveződés alakult gazdasági társaságként. A zöldség-gyümölcs ágazatban a szövetkezet, illetve ezt követően a Kft. a leggyakoribb működési forma.
A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek taglétszáma és mérete is nagyon különféle. Míg a legtöbb taggal rendelkező TÉSZ-ben 1487 termelő szerveződött, addig a legkisebb szervezetnek 7 tagja volt 2015-ben. Összességében elmondható, hogy sok TÉSZ működik kevés taggal, az átlagos taglétszám 176 fő. A tagok száma ugyan folyamatosan csökken 2009 óta, viszont az egy szervezetre jutó átlagos termőterület 10,7 hektárról 15,3 hektárra nőtt 2008-2015 között. A forgalmazott termékek értéke szintén folyamatosan bővül, 1 milliárd euróról 1,4 milliárd euróra emelkedett a 2008-2015 közötti időszakban.
A méreten és a területi eloszláson túl a német TÉSZ-ek stratégiájuk, üzleti céljuk és termékpalettájuk tekintetében is nagyon különbözőek. A szervezetek tevékenységi köre egészen a regionális piacon tevékenykedő, kis termelői szervezetektől az olyan vállalatokig terjed, amelyek széles termékkörrel több piaci szegmensben jelen vannak, de vannak olyan TÉSZ-ek is, amelyek csak néhány terméket, illetve termékcsoportot állítanak elő és ezen a réspiacon törekszenek minél nagyobb piaci részesedésre.
Összességében elmondható, hogy míg a TÉSZ-ek szerkezete, mérete és értékesítési stratégiája messzemenőkig változékony, funkcióik és a feladataik nagyon hasonlók. Ezek közül kiemelten fontos és a tagok számára is a legnagyobb mértékben a szerveződésekhez való csatlakozást motiváló tényező a TÉSZ-ek árstabilizáló szerepe. Ennek oka, hogy Németországban a racionalizáció és a koncentráció határozza meg az élelmiszer előállítást és a kiskereskedelmet. Az éles piaci verseny, ezen belül különösen a kiskereskedelmi egységek és a diszkontláncok közötti konkurencia által különösen nagy a nyomás a termelőkön és ez által a termelői szervezetek érdekérvényesítési képességén.
A legtöbb TÉSZ szerint a termelőket a legnagyobb mértékben a részletes és minden tag számára közvetlenül, naprakészen elérhető piaci – és árinformáció segíti a legnagyobb mértékben a termelés tervezésében és a piaci pozíciójuk megismerésében. A TÉSZ-ek az árstabilizáló szerepüket a leginkább az élelmiszer kiskereskedelemmel való együttműködéssel, illetve a magasabb hozzáadott értéket képviselő regionális márkák építésével tudják érvényesíteni. Szintén fontos feladatuk a fejlesztési trendek és a piaci igények felismerése, így pl. a biotermesztésben, az eredetvédett termékekben és a saját védjegyekben rejlő piaci lehetőségek kihasználása.
A német termelői szervezetek ereje tehát nem elsősorban a méretükben és a támogatottságukban rejlik, hanem sokkal inkább a sokféleségükben, szervezettségükben, a piachoz való alkalmazkodásukban, illetve az érdekérvényesítő képességükben, amely a piaci igények kiszolgálása mellett lehetővé teszi a termelők profiljához és igényeihez való alkalmazkodást.
NAK/ dr. Kozak Anita Andrea
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön