Folyamatosan követem a kollégák bejegyzéseit. Most a szőlővel kapcsolatban látom azokat az S.O.S. vészjelzéseket, az ország több pontjáról is, amiket Önökkel is megosztok.
” Virágzik a szőlő, rendkívül fogékonyak most az ültetények a betegségekre, támad a peronoszpóra! … Az esős napokon 12-96 órás levélnedvesség-borítottsági értékek mérhetők, így nem meglepő a peronoszpóra megjelenése. … Azokban az ültetvényekben, ahol megjelent, azonnal vessünk be felszívódó készítményt ellene, mert csak így állítható meg a betegség további terjedése. " - idéztem az egyik hírlevélből.
„Az pedig, akinél még nincs tünet egyrészt örüljön, másrészt nagyon figyeljen oda és kontakt-felszívódó kombinációkkal védje meg a szőlőjét. Most nem lehet lazítani. A permetezéseket 7-10 naponta ismételjük meg! Tartsuk tisztán a sorközt, a hajtásválogatást körültekintően végezzük el. AMIKOR TUDJUK.” – ezt a részletet pedig a NAK legutóbbi felhívásából másoltam ki. Érdemes feliratkozni a hírleveleikre. A kertbarátok által bevethető III. kategóriás gombaölőkről már korábban írtam.
Sajnos a peronoszpóra mellett a szürkepenészre (botritiszre) is gondolniuk kell azoknak a kertészeknek, akiknek fogékony fajtáik vannak és most virágzik a szőlőjük.
Ez a gomba sok tápnövényű, sőt az elhalt növényi részeken is megél. Tehát, gyakorlatilag mindig jelen van a környezetünkben, csak a számára alkalmas időjárást és növényfelületet várja. A szürkepenész berobbanását mindössze a megelőző 15-20 nap határozza meg. Éppen ezért az előrejelzése sem megoldott.
2. kép: szürkepenész szőlőn
Úgy tűnik, hogy most a gomba terjedésének kedvező napok jönnek! Csak megelőzéssel és speciális hatóanyagú gombaölőkkel védekezhetünk ellene! A szakkönyvek szerint 3%-os bordóilében is kicsírázik a gomba, tehát a réztartalmúak nem védenek ellene.
III. kategóriás gombaölők kaphatóak pl. a ciprodinil (é.v.i.: 14 nap), a fludioxonil (é.v.i.: borszőlő: 21 nap, csemegeszőlő: 35 nap), a fenhexamid (é.v.i.: csemegeszőlő: 7 nap, borszőlő: 14 nap), a boszkalid (é.v.i.: 28 nap), a fenpirazamid (é.v.i.: borszőlő: 21 nap, csemegeszőlő: 14 nap), az izofetamid (é.v.i.: 21 nap) hatóanyaggal. A piraklostrobin+metiram (é.v.i.: 35 nap) és az azoxistrobin (é.v.i.: 7 nap) hatóanyagúakból gyártott egyes készítmények egyben lisztharmatra és peronoszpórára is engedélyezettek. Az é.v.i. rövidítés az élelmezés-egészségügyi várakozási időt mutatja.
3. kép: szürkepenész szőlőlevél fonákán
Ún. hiperparazita gombát tartalmaz két biológiai gombaölő szer. Ezeket más gombaölőkkel nem keverhetjük össze, mert így a készítményekben lévő hasznos gombákat is elpusztítanánk. A narancsolaj tartalmú egy olyan bioszer, mely egyben a lisztharmatra is engedélyezett. Mindhárom biokészítmény „nk” jelölésű, ami azt jelenti, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási időkben nincs korlátozás. Ennek a fürtvédelemnél lesz nagy jelentősége, mert akár a szüret előtti napon is kijuttathatóak.
Nehéz helyzetbe kerültek az almatermésűek is. A NAK fenti felhívásában a varasodásra és a tűzelhalásra is figyelmeztet. Pontosabban én sem tudnám megfogalmazni a tűzelhalás ellen alkalmazható technológiát. „Védekezési javaslat tűzelhalás ellen: A hagyományos és korábban leghatékonyabbnak tartott védekezés a fertőzött hajtások eltávolítása. Fontos, hogy ezzel a módszerrel akár nagyobb kárt is okozhatunk és terjeszthetjük is a baktériumot. A metszéssel történő védekezés esetében a metszőollót minden fa után fertőtleníteni kell, erre használhatunk tömény, legalább 60%-os alkoholt, vagy a kereskedelmi forgalomban használható baktericid hatású kézfertőtlenítő szereket. A lemetszett hajtásvégeket össze kell gyűjteni és az almáskerten kívül meg kell semmisíteni. A metszések után minden esetben javasoljuk a réz tartalmú készítményekkel való kezelést. A réz tartalmú szerek alkalmazása: A réz tartalmú készítmények használatakor vegyük figyelembe, hogy ilyenkor perzselő hatása van. 25 °C alatt használjuk, és ne permetezzünk vizes levélfelületre!” A réz perzselő hatásával most szerintem is számolni kell, mert a heves esőzésektől lemosódhatott a kis gyümölcsök viaszbevonata.
Úgy tűnik, hogy a klímaváltozás a termesztett növényeinket is kiszelektálja. Egyre kevésbé tűri a szélsőséges időjárásunkat a kajszi, a felmelegedést a fekete ribizli, az aszályt a málna, a szeder és a kukorica stb. Nem hagyhatjuk üresen a kertjeinket! Váltanunk kell pl. a kontinentális klímánkat egyre kevésbé tűrő tujafajokról a fügére. Az idén is szépen alakul a termése és látványnak sem rosszabb, mint egy barnuló tujabokor. A Magyar Biokultúra Szövetség hírlevelében találtam rá a www.fugesember.hu oldalra. Érdemes felkeresni, feliratkozni.
A fügének is vannak károsítói pl. a fügemoly, a füge levélbolha vagy a termést fertőző gombák stb. A védekezés technológiáját még ki kell dolgozni pl. engedélyeztetni kell növényvédő szereket a fügére.
4. kép: fügemoly kártétele fügén
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön