Emlékszem, 15-20 éve sokan azért hoztak létre több hektáros dióültetvényeket, mert a korábbi évek alapján úgy gondolták, hogy a fákat nem kell majd permetezni. Mára megváltozott a helyzet. Ha valaki rendszeresen minőségi termést szeretne szüretelni, akkor évente többször is permetezni kell a diót. Ezekben a nagyüzemekben traktorvontatású permetezőgépekkel meg tudják oldani a védekezést. Ellenben a kertekben álló idős fákat gyakran még létráról sem tudjuk lepermetezni. Pedig az idei tavaszon sok fára ráférne a permetezés. Talán a drónos és az injektálásos technológiák segítenek majd a kertekben, zártkertekben álló nagy méretű diófákon. Egyelőre még nem zárultak le a vizsgálatok és ezért még nem engedélyezték ezeket az eljárásokat.
Az idei csapadékos tavasz a dió baktériumos és gnomóniás (gombás) fertőzését is beindította. A levélérnél a baktérium, a jobb alsó sarokban a gnomónia gomba kiszürkülő közepű tünetét láthatják. Az atkák és a levéltetvek is megjelentek. A fentről belógó sérült levélcsúcson a dió szemölcsös gubacsatka telepeit láthatják. A levelek színén, a főér mentén pedig a tarka dió-levéltetű telepeit és a körülöttük szorgoskodó hangyákat figyelhetik meg a kertekben. Általában nem kell védekezni az atkák és a levéltetvek ellen sem.
1. kép: Dió levelén baktériumos és gnomóniás betegségének kárképe. Dió szemölcsös gubacsatka telepei láthatóak a fentről belógó levélen.
2. kép: dió termésében baktériumos fertőzés tünete
A réztartalmú gombaölők mindkét kórokozó ellen hatásosak. Egy idei újdonság a kórokozó baktérium ellen engedélyezett, egy hasznos bacillusfajt tartalmazó „bioszer”, mely III. kategóriás.
Jövő kedden kiakasztjuk a ragacsos sárgalapokat is az országos előrejelző hálózatunkban. Javaslom, hogy Önök is rendeljék meg ezt a viszonylag olcsó előrejelző eszközt. Ugyanazt a ragacsos felületű sárga színcsapdát használjuk a dióburok fúrólégynél is, melyet már a cseresznyelégynél is leírtam. A kihelyezésére is ugyanazok a javaslatok vonatkoznak.
Az éretlen zöld diószemek az idén is hullanak. A szakemberek a tavaszi fagy hatását látják a jelenségben.
„Elindultak a lepkekártevők a kukoricában. Komoly fertőzés várható.” – írta Papp Anita kolléganőm 06.14-én, a kukoricamolyról és arról a gyapottok-bagolylepkéről, amely a kertjeinkben „kilyukasztja” a paradicsomot, a paprikát vagy pl. a dísznövények bimbóit is. A mi csapdáink is fogják a lepkét, így nemsokára megjelennek a kis hernyók is a zöldséges ágyásokban. Kezdetben még a növények felszínén tartózkodnak, ekkor még permetezéssel el tudjuk érni őket. Később már nem tudunk rovarölő szereket bejuttatni a megtámadott termésekbe, ahol az egyik termésről a másikra vándorolva, akár 3 centiméteresre is meghízhatnak a hernyók. Az adott növényre engedélyezett rovarölőket használhatják. Erről érdeklődjenek a gazdaboltokban.
Talán a legféltettebb díszfánk a vadgesztenye. A vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedékének az aknái néhol már 70-80 %-ban is beborítják a kezeletlen fák leveleit. Az aknákban rágó hernyók ellen már nem tudunk védekezni, a nagyobb kárt okozó második nemzedék lepkéit kell megcélozni a permetezéssel. Erre talán a klorantraniliprol vagy a bioban is engedélyezett azadirachtin hatóanyagú rovarölőket ajánlanám a leginkább. Az injektálás technológiája sokat fejlődött, a vadgesztenyénél teljesen legálisan használható.
Már egy áprilisi rádióriportban is figyelmezettek minket a Nap káros UV sugárzására, a bőrvédelem fontosságára. Idén az esőktől gyorsan növő híg szövetű növények is fokozott veszélyben vannak. Fűszerbabéron 06.11-én fotóztam a tipikus égéstüneteket. Az árnyékolást, de a növényeket védő „napolajokat” is bevethetjük pl. a szilícium dioxidot is tartalmazó növénykondícionálót. Állítólag a káliszappan és a paraffinolaj tartalmú növényvédő szerek is mérséklik a káros sugarak hatását.
3. kép: fűszerbabéron napégés tünete
Zsigó György / NMNK
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön