Az előrejelző hálózatunkban megindult a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása, lásd itt. Hogyan védekezhetnek a házikertesek? Néhány lehetőséget összegyűjtöttem a korábbi évek tapasztalataiból.
A nyugati dióburok-fúrólégy megjelenése előtt talán az almatermésűek tűzelhalása, majd az amerikai lepkekabócák terjedése okozott utoljára igazán nagy ijedtséget a házikertesek körében. A tűzelhalást okozó baktériumot sikerül kordában tartani fűrésszel és permetezéssel, a lepkekabócát pedig a felszaporodó parazitája (egy ollós darázs faj) és az aszályos időjárásunk is meghátrálásra kényszerítette. Úgy tűnik, hogy mára megismertük a nyugati dióburok-fúrólégy biológiáját és így a gyenge pontjait is. Lassan kialakulnak a védekezés lehetőségei és remélem, hogy már nem akarják kivágni a diófákat az elkeseredett házikertesek. Köszönöm Szépkuthy Katalinnal, hogy elküldte a „bioban” javasolt módszereket.
Úgy vélem, hogy azok vannak többségben, akik nem tudják lepermetezni a nagyméretű fákat. Ők rájöttek arra, hogy ha a lehető leggyorsabban felszedik és megtisztítják a lehullott, a baktériumos fertőzéstől feketén nyálkás szemeket, akkor a termés több 10%-ban is megmenthető. Ebben az esetben fontos tudnivaló, hogy a nyüves burkokat azonnal el kell távolítani a fa alól. Így lehet megakadályozni a nyüvek talajba vonulását, áttelelését. A lárvák összeszedésében segíthetnek a kapirgáló tyúkok is. Sajnos a szomszédból vagy az utcai fák alól továbbra is számíthatnak a kártevőre, tehát csupán így nem védhetjük ki a következő év kártételét.
A permetezést választva, mindegyik készítménnyel be kell fedni a fák teljes lombkoronáját, apró cseppekkel. A diónál tapadásfokozó adalékot is használni kell. Tehát ugyanúgy kell eljárni, ahogyan azt más gyümölcsfáknál is tesszük. A júliustól szeptember végéig rajzó légy ellen többször, kb. 10 naponta ismétlik a permetezést a nagyüzemek.
A felszívódó acetamipridből és a kontakt lambda cihalotrinból készült készítmények között is vannak engedélyezettek. Az acetamipridet tartalmazó rovarölővel 14 napos szünetekkel és max. 3 alkalommal lehet permetezni. Nem biztos, hogy ezek betartásával biztosan meg tudják védeni a fákat. A kontakt lambda cihalotrin esetében is max. 3 permetezés engedélyezett évente, mely kezelésenként csak néhány napos védelmet biztosít. Jó hír, hogy az egyik klorantraniliprolt tartalmazó készítmény engedélyében idén már a dió is szerepel, ámde a dióban maximum 2 alkalommal használható (21 nap é.v.i.). De ezzel is be kell teríteni a teljes fát. Hasonlóan a bioban is engedélyezett egyik spinozád tartalmúhoz és a finomra őrölt kaolint tartalmazó rovarölőhöz, mellyel egyenletesen be kell fedni a fákat.
Már többször hírt adtam a hidrolizált fehérjét tartalmazó csalétekről, melyet állítólag ampullázni is fognak. Jelenleg 0,5 literes a legkisebb kiszerelés melyben megvásárolható. Ebből készíthetünk – a szigorú technológiai előírásokat betartva - 20 liternyi permetlét, oly módon, hogy azt 5 zacskó (4 grammos) acetamiprid hatóanyagú növényvédőszerrel is kombináljuk. Tudom, hogy a mi permetezési gyakorlatunkhoz képest nagyon furcsának tűnik az ajánlás, miszerint ezzel a mennyiséggel akár 70-100 termőkorú fát is kezelhetünk, megvédhetünk. A megoldást megnézhetik ebben a videóban, melyben szinte futólépésben haladva a fák előtt, egy-egy fröccsentést nyom a fákra a kertész. Szerintem a háti permetezőjén szórófej sincs, pontosabban nagyon nagy lyukátmérőjű szórófejre cserélte. A nagy cseppek lassabban száradnak be, tovább vonzzák a repülő legyeket. Állítólag a fák közelében lévő bokrok lepermetezésével is kicsalogathatjuk a kártevőt a fákról. Eső után ismétlés szükséges, a szüretig bizony 4-6 alkalommal is kell alkalmazni.
Bármelyik védekezési módot választják, fontos lenne úgy szüretelni, hogy ne maradjanak fekete diószemek a fákon, mert innen is lepottyanhatnak a nyüvek és nem halnak bele a zuhanásba! Állítólag a nyári és kora őszi gyakori gereblyézéssel, talajforgatással is megzavarhatjuk a bábozódásukat.
Néhány rossz gyakorlatról is szólni kell. Franciaországban néhol melaszos-rovarölős vízzel locsolták a sorközöket, míg egy kertésztársunk malátás-cukros-élesztős keverékhez adagolt rovarölő szerrel permetezett. Így valószínűleg gyéríthették a legyeket, de a háziméhek és a beporzók is nagy számban pusztulhattak.
Ne fogjunk mindent a légyre! Feketedhetnek a szemek az aszálytól és a baktériumok fertőzésétől is. Ezeknek kedvezett a csapadékos tavaszunk, már a terméseken is megtalálhatóak. A réztartalmú gombaölők engedélyezettek ellenük, melyek egyben a levélfoltosságot okozó gnomónia gomba ellen is hatásosak.
NMNK / Zsigó György
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön