Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagot tett közzé, melyben a bécsi Orvostudományi Egyetem Közegészségügyi Központja világít rá a vegán életmódról alkotott, a köztudatban elterjedt pozitív kép és a tudományos tényekkel alátámasztott valóság közötti eltérésekre.
”A vegán életmód folytatása nem egy egészségtudatos étrend követését jelenti és a hiper-feldolgozott élelmiszerek fokozott fogyasztásához vezet.” Ezek a következtetések egy nemrégiben, a Nutrients című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból származnak, mely tanulmány rávilágít arra is, hogy a vegán étrend látszata és a valóság között eltérés van. A közvélekedésben elterjedt nézet az, hogy a vegán emberek egészségtudatosak. A bécsi Orvostudományi Egyetem (MedUni) Közegészségügyi Központjának munkatársai, Maria Wakolbinger és Sandra Haider által vezetett kutatócsoport azonban megvizsgálta a vegánok táplálkozási szokásait testmozgási szokásaikkal kombinálva. Az elemzés kimutatta, hogy a vegánok többet sportolnak és fizikai aktivitásuk nagyobb, mint a lakosság többi részének, ami torzíthatja azoknak a tanulmányokat az eredményeit, amelyek kizárólag az egészség és az étrend közötti kapcsolatot próbálják feltárni, értékelni. A kiegyensúlyozott étrend és a megfelelő fizikai aktivitás köztudottan pozitív hatással van az egészségre, de a vegán étrend és a fizikai aktivitás szintje közötti kapcsolatot és összefüggést kevéssé tanulmányozták.
Fotó: ELV – MEDUNI VIENNA'S CENTER FOR PUBLIC HEALTH: Veganism is not synonymous with increased health
A szakirodalmi hiányosságoknak a feltárása érdekében a kutatók egy úgynevezett „cross-sectional”, azaz keresztmetszeti online felmérést végeztek 516, átlagosan 28 éves vegán résztvevő körében, akik a vizsgálat kezdetekor legalább három hónapja vegánok voltak. Tudjuk, hogy a vegán életmódot folytatók az átlagosnál gyakrabban sportolnak és végeznek fizikai aktivitást. Azonban erre a csoportra az iparilag feldolgozott élelmiszerek széles körű fogyasztása jellemző, mely nem minősíthető az egészségre jótékony hatásúnak. A növényi alapú élelmiszerek egészségre gyakorolt előnyös hatásai jól ismertek, de ezen a területen figyelembe kell venni az elfogyasztott élelmiszerek feldolgozottságának mértékét is. Valójában a növényi alapú étrend egészségügyi előnyei ellenére nem minden vegán ételt lehet egészségesnek tekinteni. A finomított gabonák, cukorral édesített italok, rágcsálnivalók és édességek "növényi alapúnak" tekinthetők, mivel összetevőik növényekből származnak, de még mindig az ugynevezett ultra-feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak. Ezek az ultra-feldolgozott termékek megtalálhatók a modern növényi alapú étrendben vagy a veganizmusban is és fogyasztásuk összefügg az úgynevezett összhalálozás – azaz bármely betegség, szövődmény vagy veszélyes expozíció miatti bekövetkező halál – magasabb arányával. Egy keresztmetszeti tanulmány megállapította, hogy nem minden vegetáriánus étrend feltétlenül egészséges az ultra-feldolgozott élelmiszereknek a tápanyagminőségre gyakorolt lehetséges negatív hatásai miatt, a húsevőkhöz képest ugyanis a vegánok jóval több ultra-feldolgozott élelmiszert fogyasztottak. Egy másik tanulmány azt is kimutatta, hogy a vegán étrendek jelentősen eltérnek az egyes elfogyasztott élelmiszerek minősége tekintetében, néhány vegán étrend nagy mennyiségű feldolgozott és ultra-feldolgozott élelmiszert tartalmaz. Egy, a brazil vegetáriánusok és vegánok körében végzett keresztmetszeti felmérés szerint a vegánok 41%-a naponta fogyasztott cukros italokat. Emellett összefüggést fedeztek fel az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a túlsúly kialakulásának nagyobb kockázata között a vegánok és vegetáriánusok körében. Kevés publikált tanulmány foglalkozott a vegán étrend heterogenitásának aspektusaival, de azon kutatások, amelyek foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel, azoknak az eredményei azt mutatják, hogy a vegán étrendek minősége jelentősen eltér.
Ebben az új tanulmányban a kutatócsoport két táplálkozási mintát azonosított a vegán életmódban: a "kényelmi" és az "egészségtudatos" csoportot. Az azonosított "kényelmi" táplálkozási minta 53%-ot képviselt, melyet a feldolgozott hal és húsalternatívák, vegán sós rágcsálnivalók, feldolgozott élelmiszerek, szószok és fűszerek, sütemények és kekszek, édességek és desszertek, kényelmi ételek (készételek) és rágcsálnivalók, gyümölcslevek/turmixok, valamint finomított gabonafélék nagyobb mértékű fogyasztása jellemezte. Ezzel szemben az "egészségtudatos" táplálkozási minta 47%-ot képviselt, és ezt a csoportot a zöldségek, gyümölcsök, fehérje-alternatívák – mint például a tofu –, tejtermék-alternatívák, burgonya, teljes kiőrlésű gabonafélék, növényi olajok és zsírok nagyobb mértékű fogyasztása, valamint a friss alapanyagokból való főzés és receptek elkészítése jellemezte.
"Az iparilag feldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt negatív hatásait most már egyértelműen bizonyították a vizsgálatok" - hangsúlyozza Maria Wakolbinger, a tanulmány vezető szerzője. "A vegyes étrendet fogyasztó emberekhez viszonyítva 29%-kal magasabb az összhalálozási kockázat és akár 51%-kal nagyobb a túlsúly vagy az elhízás veszélye. A táplálkozással kapcsolatos válaszokból kiderül, hogy a vegán kifejezést nem szabad egyenlővé tenni az "egészséges" kifejezéssel." A tanulmány azt is igazolta, hogy a vegán lakosság heterogenitást mutat a testmozgási mintái tekintetében. A ”kényelmi” táplálkozási mintát követőknél jelentősen nagyobb volt az esélye annak, hogy többet ülnek és nem teljesítik az aerob fizikai aktivitás vagy erőnléti edzésre vonatkozó ajánlásokat, mint az ”egészségtudatos” táplálkozási mintát követőknél. Ez a tanulmány utal arra is, hogy a vegán étrend igen heterogén és hogy az étkezési minták között különbséget kell tenni, mivel azok a fizikai aktivitás szintjében is eltérnek.
"A vegánok körében a testmozgás mértéke összességében magasabb, mint az osztrák átlag lakosságé. Tanulmányunk azonban kimutatta, hogy az egészségtudatos csoport jelentősen több testmozgást végez, mint azok, akikhez a kényelmi étkezési mintát lehet rendelni" - magyarázza Sandra Haider, a tanulmány első szerzője.
A veganizmus egy növényi alapú étrend a legszigorúbb korlátozásokkal, amely kizár minden állati eredetű élelmiszert és mellékterméket. Különösen a magas jövedelmű országokban nő a veganizmus aránya a lakosság körében az életmód népszerűsége miatt. Például Ausztriában a vegánok aránya 2%-ot tesz ki a lakosság körében. Az úgynevezett "puding vegetarianizmus" kifejezést a vegetáriánus táplálkozás egészségre kedvezőtlen változataira hozták létre, amelyekben a hús helyett sok édesség szerepel az étlapon.
"Ennek megfelelően az általunk meghatározott kényelmi étkezési minta ”puding veganizmusként” írható le" – összegzi Maria Wakolbingerés Sandra Haider.”
Tekintettel a vegán hús- és a tejtermék-alternatívák piacának fellendülésére, amely Európában 1,7 milliárd euró értéket termel, e tanulmány hozzájárul és fontos szerepet tölt be annak tudatosításában, hogy a veganizmus nem szinonimája a kedvezőbb egészségi állapotnak, a fokozott egészségnek.
Forrás: ELV – MEDUNI VIENNA'S CENTER FOR PUBLIC HEALTH: Veganism is not synonymous with increased health
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön