Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló ”Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport az általa közzétett újabb kommunikációs anyagban az állattenyésztéshez kapcsolódó agrár-élelmiszeripari rendszerekben rejlő éghajlatváltozás mérséklési lehetőségekre hívják fel a figyelmet.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 28. éghajlatváltozási konferenciája, a COP28 2023. december 1-2. között került megrendezésre az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban. A jelentős nemzetközi éghajlat-politikai csúcstalálkozón politikai vezetők, ipari szereplők, aktivisták és akadémikusok gyűltek össze, hogy megvitassák és megállapodásra jussanak arról, hogy milyen intézkedéseket szükséges meghozni a klímaváltozás megfékezése érdekében.
A COP28 alkalmával a felek – most első alkalommal – megvizsgálták, hogy milyen eredményeket sikerült elérni a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása terén és meghatározták, hogy milyen további intézkedésekre van szükség. A csúcstalálkozón kiemelt fókuszt kapott az élelmiszer-rendszerek éghajlati lábnyomának csökkentése témakör. Az uniós tárgyalócsoportot Wopke Hoekstra éghajlat-politikai biztos vezette és az EU tárgyalási céljai között többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás előmozdítására irányuló természetalapú megoldások ösztönzése és elősegítése is szerepelt.
Fotó: ELV - FAO: Climate mitigation options from livestock agrifood systems
Frank Mitloehner, a kaliforniai Davis Egyetem Állattudományi Tanszékének professzora volt az egyik kulcsfontosságú személy, aki részt vett a konferencián. Ő is a helyszínen tartózkodott, amikor az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) közzétette legújabb, ”Utak az alacsonyabb kibocsátások felé: az állattenyésztési agrár-élelmiszeripari rendszerekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a kibocsátáscsökkentési lehetőségek globális értékelése” című jelentését.
A 28. éghajlatváltozási konferenciát megelőző sajtómegjelenések nagy részében arról számoltak be, hogy a FAO az állattenyésztési ágazatból származó károsanyag-kibocsátás korlátozása érdekében az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentését szorgalmazza a fejlett régiókban.
"Ennek semmi értelme, sőt, a jelentés egyáltalán nem is ezt mondja" - kommentálta Mitloehner, és azonnal el is magyarázta a valós helyzetet: "A világ népessége gyorsan növekszik, különösen Afrikában és más fejlődő régiókban. Következésképpen az élelmiszerek iránti kereslet ezzel együtt növekszik. A jelentés szerint 2050-re az állati eredetű élelmiszerek iránti kereslet mintegy 20%-os növekedésére számíthatunk, ami az állattenyésztésből származó kibocsátást a jelenlegi 6 gigatonna (GT) CO2-egyenértékről 9,1 GT CO2-egyenértékre emeli, ha nem változtatunk az élelmiszertermelés módján".
Megvan az erőnk és a tudásunk, hogy megváltoztassuk a pálya ívét!
Mitloehner professzor szerint a metánkibocsátás tovább fog növekedni, ha nem teszünk semmit, különösen igaz ez abban az esetben, ha azokban a régiókban tapasztalunk növekedést, ahol az állatok termelési hatékonysága alacsonyabb, mint Európában, az Egyesült Államokban és más fejlett országokban.
"De a jó hír az, hogy megvan az erőnk és a tudásunk ahhoz, hogy megváltoztassuk a pálya ívét" – folytatja az amerikai kontextust jellemezve, amely ebben az esetben nagyon hasonlít az európaihoz: "Tápláló kalóriákat állíthatunk elő kevesebb ráfordítással és alacsonyabb üvegházhatású gáz kibocsátással. Az amerikai farmerek már évtizedek óta ezt csinálják. Az amerikai gazdálkodók a világ marhahústermelésének 18%-át állítják elő, a teljes állománylétszám 6%-ával. Egy pohár tej szénlábnyoma ma kétharmaddal kisebb, mint 70 évvel ezelőtt volt, és bár az állatállománylétszámok történelmi mélyponton vannak az Egyesült Államokban a termelés ennek ellenére mégsem csökken az állománylétszámok zsugorodásával arányosan. Hasonló a helyzet az amerikai sertés- és baromfiszektor esetében is. Javítottunk a kibocsátásokon, miközben a ráfordításokat szinten tartottuk".
Többet kell azonban tenni az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátások csökkentése érdekében, mindeközben soha nem látott számú embert kell élelemmel ellátni! "Ennek érdekében olyan megoldásokra van szükségünk, amelyekkel hatékonyan csökkenthetjük az állattenyésztésből származó kibocsátásokat. Ezen kívül olyan eszközökre lesz szükségünk, amelyek különböző régiókban, különböző léptékekben és különböző termelési rendszerekkel működnek. Végül is ez egy globális kérdés" - mondja a Davis Egyetem szakértője. "Ha a fejlett régiókban csökkentenénk az állománylétszámokat, akkor a világ leghatékonyabb állatait veszítenénk el! Azokat, amelyek alacsonyabb környezeti terheléssel több élelmiszert termelnek. Ugyanígy értelmetlen lenne visszaszorítani az állattenyésztést a fejlődő régiókban is, ahol a népesség egyre gyorsabban nő, és ahol az élelmezés a megélhetés forog kockán. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kell, hogy legyen a cél, és ehhez megvannak az eszközeink".
Az állatjólét segíthet az éghajlatváltozás kezelésében
A FAO-jelentés azt is megállapítja, hogy az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátások csökkentése a legnagyobb lehetőségünk az állattenyésztési ágazat éghajlati lábnyomának csökkentésére. A termelékenység növelése és az állatjólétre való összpontosítás két értékes és bevált eszköz, amely segíthet az állattenyésztés globális kibocsátásának kezelésében.
"Ez azt jelenti, hogy segítenünk kell az állatokat abban, hogy kevesebb ráfordítással többet termeljenek, továbbá jobb életminőséget, tartási körülményeket kell biztosítunk számukra" - teszi hozzá. A termelékenység javítása önmagában 30%-kal csökkentheti a károsanyag-kibocsátást, míg az állatjólét javítása bizonyos régiókban kétszámjegyű százalékos kibocsátás-csökkentést eredményezhet. És itt még nincs vége! Dolgozunk a takarmány-adalékanyagokkal történő bendőmanipuláción, a szénmegkötésen, a trágyakezelésen és a jobb takarmányozáson. Ez a munka izgalmas, ígéretes és folyamatos. A tudósok világszerte azt tanulmányozzák hogyan lehetne elérni, hogy a tehenek kevesebb metánt termeljenek, hogy a globális felmelegedést az élelmiszerellátás csökkentése nélkül is mérsékelni tudjuk".
A fenntartható állattartási rendszerek több módon is hozzájárulhatnak az éghajlatvédelmi intézkedésekhez
Thanawat Tiensen, a FAO Állattenyésztési és Állategészségügyi Osztályának igazgatója egy videóban elmondta: "A fenntartható állattenyésztési rendszerek többféleképpen is hozzájárulhatnak az éghajlatvédelmi intézkedésekhez: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az erőforrás-hatékonyság javításával, a szénmegkötés fokozásával és a környezeti hatások minimalizálásával. A fenntarthatóság elengedhetetlen, de ugyanilyen fontos felismerni az állattenyésztés táplálkozási szükségleteink kielégítésében betöltött szerepét".
Hatalmas lehetőségek rejlenek az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentésében és ezt a célt kell szem előtt tartanunk: nem az étrend megváltoztatását vagy az állományok csökkentését, hanem a kibocsátások csökkentését.
A jelentés egy közös cselekvésre való felhívással zárul: "Összefoglalva, az állattenyésztési ágazat és az ipari szektor összes érintett szereplőjének a közös erőfeszítése elengedhetetlen az állattenyésztési ágazati üvegházhatásúgáz-kibocsátás várható növekedésének sikeres mérsékléséhez. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez az út járhatónak és hatékonynak tűnik. Az állami és a magánszektornak fel kell lépnie az állattenyésztésben alkalmazott éghajlatvédelmi megoldások támogatása érdekében. Van egy olyan útvonal, amely segíthet ebben. Feltétlenül használjuk ki!" - zárta gondolatait Mitloehner.
Források: ELV - FAO: Climate mitigation options from livestock agrifood systems
Európai Bizottság - Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája: az EU a kibocsátáscsökkentés és a tiszta energiára történő átállás felgyorsítását szorgalmazza
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön