Eddig leginkább a kórokozó gombákkal küzdöttünk. A nyári forróság visszafogta a levélnedvességet és a mérsékeltebb hőmérsékletet igénylő gombák terjedését pl. a varasodásét. Úgy tűnik, hogy a lisztharmat kevésbé sínylette meg a kánikulát, hasonlóan a molyokhoz és főleg a „mindent kibíró” poloskákhoz.
Talán az aszályos időjárás és a nálunk is terjedő parazitája (egy ollósdarázs faj) miatt csökkent le az utóbbi években az amerikai lepkekabócák egyedszáma. Újra megjelent! A fehér viaszszálas lárvatelepeit és a fürge lárvákat az idén már megtaláltam fagyalon, áljázminon, rózsán és nem régiben már az ivarérett, szaporodásra és terjedésre képes „lepkét” is lefotóztam akácon. Egy szakcikk szerint 78 növénycsalád 330 faján mutatták ki a jelenlétét. Tehát a kertjeinkben is számíthatunk a megjelenésére pl. a fügén, de a parlagfüvön is láttam már.
A szívásával nem okoz súlyos kárt, de a gyümölcsökre csöpögő mézharmatán megjelenik a korompenész gomba és a kerti székek is ragadnak a cukros váladékától. Nehéz ellene a védekezés! A lárvatelepeket védő fehér viaszszálakból álló védőburkot is fel kell oldani ahhoz, hogy a rovarölő szerek elérjék a rovarokat. Az olajtartalmú készítményekkel vagy egyéb adalékkal kombinálják az adott növényre engedélyezett rovarölő szert. A korábbi visszajelzések szerint a kalcium-poliszulfid, a narancsolaj vagy a káliszappan tartalmú készítmények is eredményesek voltak, leszárították a telepeket. Nehezíti a védekezést, hogy soktápnövényű kártevő, a permetezés után a fertőzött növényekről, pl. az utcai fákról is visszaköltözhetnek a kertünkbe. A borostyán és a vadszőlő is a kedvenc élőhelyei közé tartoznak, itt is irthatóak.
1. kép: lepkekabóca imágó
Minden évben hangsúlyozom a szüret utáni lombvédelem jelentőségét. Az idén tobzódtak a kórokozó gombák és a számukra kedvező időjárás miatt a szüret után is folytatják a fertőzésüket pl. a letermett csonthéjasok levelein. Ezeknek a leveleknek még dolgozniuk kell, mert a gyümölcsfák most alakítják ki a jövő évi termőrügyeket. A gombaölők mellé cinket, bórt is tartalmazó lombtrágyákat is adagoljanak, ezzel is segíthetjük a termőrügyek képzését. A legtöbb levélbetegségre a réztartalmú gombaölőket használhatják és jó hír, hogy a letermett fáknál már nem kell a várakozási időket számolgatni (é.v.i. és m.v.i.). A sztigmina gombától lyukacsos kajszi levelét a közelmúltban fotóztam, már kb. a harmada hiányzik a levélnek.
2. kép: sztigmina gombától lyukacsos kajszi levele
Nagy melegben és a hirtelen változó hőmérsékleten vagy ha ingadozik a talaj és a levegő nedvessége, akkor a paradicsom, a paprika, de pl. a cukkini sem tudja felvenni a talajból a kalciumot. Hiánya csúcsrothadás (feketetalpasság) formájában jelentkezik a termés csúcsi részén. Még lehet pótolni, olyan lombtrágyákkal, melyek szerves kötésben tartalmazzák a kalciumot. A szüretig többször ismételhetik a permetezést, az almánál is, ahol a tároláskori foltosságot előzhetik meg ezekkel a kezelésekkel. A cukkini szépen terem az idén. Öt éve fotóztam a rothadó végű termést, ne engedjük, hogy az idén is ilyen kép fogadjon minket az ágyásokban!
3. kép: cukkini csúcsrothadása
A kálium a termések színeződéséért, a gyorsabb érésért és az eltarthatóságáért felelős elem. Ezen tulajdonságok erősítésével egyben az aszály és a Nap káros hatását is ellensúlyozzuk. A talajon keresztül is fel tudják venni a növények, ezért a magas kálium tartamú NPK műtrágyák bedolgozásával, és mivel a leveleken át is felszívódik, ezért lombtrágyázással is be tudják juttatni a káliumot. A kálium hiányától zöld marad a kocsány körül a paradicsom, zöldtalpasságnak is hívják ezt a hiánybetegséget.
NMNK / Zsigó György