Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában az Egyesült Államokbeli Denverben megrendezett, a hús és az állattenyésztés társadalmi szerepével foglalkozó, „Nemzetközi csúcstalálkozó a hús és az állattenyésztés szerepéről a társadalomban” című rendezvény főbb megállapításait foglalja össze.
A Colorado Állami Egyetem (CSU) Húsbiztonsági és Minőségügyi Központja 2024. október 30-31-e között Denverben rendezte meg a hús és az állattenyésztés társadalmi szerepével foglalkozó, a „Nemzetközi csúcstalálkozó a hús és az állattenyésztés szerepéről a társadalomban” című rendezvényét, amely a tudósok 2022-es Dublini nyilatkozatának munkájára építve járta körül a témát.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának támogatásával megrendezett kétnapos rendezvényen nemzetközi szakértők gyűltek össze, hogy megvitassák a fenntartható termeléssel, a táplálkozással, az ökológiai hatásokkal és az állattenyésztési ágazat innovációival kapcsolatos kérdéseket. A résztvevők megvitatták a húsnak és az állattenyésztési ágazatnak az élelmezésben és a táplálkozásban betöltött társadalmi szerepét, megvizsgálva a fenntartható élelmiszertermeléssel, az élelmezésbiztonsággal és a környezeti hatásokkal kapcsolatos tudományos vitákban felmerülő főbb kérdéseket és kihívásokat.
Fotó: ELV - Building on the 2022 Dublin Declaration of scientists on ’The societal role of meat and livestock’
A legfontosabb érintett területek
A szimpózium három kulcsfontosságú területet érintett:
- Egészség és táplálkozás: Az állati eredetű élelmiszerek szerepének hangsúlyozása az alultápláltság problémájának kezelésében és a kiegyensúlyozott táplálkozás támogatásában a különböző jövedelmi háttérrel rendelkező csoportokban.
- Társadalmi megfontolások: A technológiai fejlődésre, az állatjólétre, az élelmezésbiztonságra és a fogyasztókkal való hatékony kommunikáció fontosságára összpontosítva.
- Ökológia és környezet: Az állattenyésztés ökoszisztémákra gyakorolt hatásának vizsgálata, beleértve a talaj egészséget, a biológiai sokféleséget és a szén-dioxid-gazdálkodást, szem előtt tartva a fenntartható gyakorlatokat.
A szimpózium arra a következtetésre jutott, hogy az étrenddel összefüggő betegségek számának növekedése és az étrendi ajánlások javításának szükségessége egy, az élelmiszerekkel kapcsolatos új típusú megközelítést tesz szükségessé, amely az úgynevezett „Táplálkozási tábla” elnevezésű koncepción alapul. Ez a modell az egyéni, a kulturális és a gazdasági igényeket tiszteletben tartó táplálkozást javasol, az élelmiszerekkel kapcsolatos önrendelkezésre összpontosítva. A kutatók szerint az élelmezésbiztonsági kockázatok megnőnek, ha a tápanyagban gazdag élelmiszereket, például a hús fogyasztását korlátozzák vagy megadóztatják, ami magasabb árakhoz és következésképpen nagyobb élelmezési bizonytalansághoz vezet.
Az ökológiai kérdések tekintetében a denveri szimpózium szakértői megjegyezték, hogy az állattenyésztési ágazatot gyakran vádolják azzal, hogy az hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, de kiemelték, hogy a megfelelő állattartás fenntartható módon segítheti elő a talajok egészségének, a biológiai sokféleségnek a fenntartását és fokozhatja a szénmegkötést. Megjegyezték továbbá, hogy a részleges értékeléseken alapuló, kiegyensúlyozatlan köz- és szakpolitikák kárt okozhatnak a vidéki közösségeknek anélkül, hogy jelentős ökológiai javulást eredményeznének.
Egy másik központi téma a szimpóziumon a technológiai fejlesztéseknek az állattenyésztésben történő alkalmazása volt, a fenntarthatóság és a hatékonyság javítása érdekében, olyan megoldásokkal, mint a mesterséges intelligencia és a genetikai szelekció, amelyekkel potenciálisan nagyléptékű pozitív hatások érhetőek el. Elismerték, hogy e technológiák bevezetését gyakran akadályozzák a jogszabályok és az ellenállás, korlátozva a fejlesztési lehetőségeket, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Az olyan innovációkhoz való hozzáférés késleltetése, mint a genetikai fejlesztés, jelentős költségekkel jár a be nem váltott, ki nem aknázott előnyök következtében, különösen az olyan kritikus kérdések esetében, mint az állatbetegségek.
A csúcstalálkozón hangsúlyozták, hogy az új technológiáknak a mezőgazdaságba történő átvezetését etikusan kell végezni, figyelembe véve az állatokkal, az emberekkel és a környezettel szembeni kötelezettségeket. Emellett kiemelték a tudósok, a termelők és a nyilvánosság közötti hatékony kommunikáció szükségességét: az új felfedezésekbe és tudományos ajánlásokba vetett bizalom nagymértékben függ attól, hogy a tudósok képesek-e világosan és átláthatóan elmagyarázni a kutatásaik előnyeit, miközben minimalizálják az elfogultságot.
A kommunikáció fontossága
Érdekes szempontként ismerték el, hogy a közvélemény gyakran hitelesebben tartja a termelőket, mint a tudósokat. Következésképpen alapvető fontosságú a tudományos kommunikáció javítása, a tudósok felelősségének növelése a kutatási eredményeik megosztásában, valamint annak biztosítása, hogy azok érthetőek és relevánsak legyenek a társadalom számára.
A kétnapos rendezvény első előadója, Charlie Arnot, a Center for Food Integrity ügyvezető igazgatója szerint: „Amire képesnek kell lennünk, az az, hogy megváltoztassuk a gondolkodásmódunkat, és megértsük, hogy a tudósoknak egészen másképp kell kommunikálniuk. Gyakrabban kell majd „harcba szállniuk”, elköteleződniük. Azt gondoljuk, hogy ez egy kommunikációs funkció, de ez egy ágazati funkció is. Az egész ágazatnak el kell fogadnia ezt a megközelítést, hogy azt mondhassuk, hogy az értékek alapján fogunk kommunikálni. Bevezetjük a tudományt, ha lehetővé teszik ezt, és évtizedeken keresztül fenntartjuk ezt a megközelítést, mert ez egy generációs kihívás. Ez nem fog gyorsan megtörténni, ezért fontos, hogy megértsük a tudomány szerepét”.
A denveri felhívás
A csúcstalálkozó során bejelentették, hogy 2025 elején az „Animal Frontiers” című folyóiratban megjelenik egy „Denveri Cselekvési Felhívás”. Egy globális politika és a média fenti irányba történő elmozdulása a világ népesség esetében a megfelelő táplálkozás biztosítását fogja előtérbe helyezni és támogatni, a tudományos bizonyítékokon alapuló táplálkozási ajánlások alapján, amelyek figyelembe veszik a különböző táplálkozási szükségleteket és a kulturális kontextusokat.
A felhívás az állattartási rendszerek ökológiai szerepével is foglalkozik, óva int a túlságosan leegyszerűsített szakpolitikáktól, és az „egyen megoldások”-tól, sablonizálásoktól való elfordulás mellett érvel. Általánosságban elmondható, hogy a felhívás ragaszkodni fog a tudományos bizonyítékok magasabb színvonalához a politikai döntéshozatalban, hangsúlyozva az átláthatóság, a szigorúság és a tudomány tiszteletben tartásának fontosságát.
Javasoljuk, hogy a témához kapcsolódóan nézze meg Frederic Leroy professzorral (Brüsszeli Szabadegyetem) és Eleanor Lutherrel, a Global Meat Alliance munkatársával készült interjút.
Javasoljuk továbbá, hogy olvassa el a téma kapcsán korábban megjelent cikkeinket is, melyeket pedig az alábbi linkeken érheti el:
Forrás: ELV - Building on the 2022 Dublin Declaration of scientists on ’The societal role of meat and livestock’
NAK/Borovka Zsuzsa
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön