A kukorica a búza mellett a legfontosabb szántóföldi kultúrák közzé sorolható hazánkban. Szinte minden gazdaság vetésforgójának szerves részét képezi. Növényvédelmi szempontból nem tartozik a problémás kultúrák közzé.
A kórokozók többnyire gazdaságilag meghatározó kárt ritkán okoznak, de a szemekben mennyiségi- és minőségi kár bekövetkezhet. Az utóbbi években a mikotoxin szennyezés jelent egyre nagyobb problémát. Többnyire csak magas kórokozónyomáskor jellemző a kukorica fungicides állománykezelése, a védekezésben az ellenálló hibridek és az agrotechnikai elemek (pl.: vetésforgó, megfelelő tápanyagutánpótlás) szerepe meghatározóbb. A golyvásüszög (Ustilago maydis) szinte minden évben megfigyelhető, jelentős kárt többnyire csak csemege- és vetőmagtermesztésben okozhat. Leggyakrabban a csövön alakulnak ki a golyvák, de a száron és a levélen is megjelenhetnek.
1. kép: Kukorica golyvásüszög
Sokkal nagyobb problémát jelent a fuzáriumos csőpenész, melyet számos Fusarium faj (pl.: F. graminearum, F. culmorum, F. semitectum, F. acuminatum, F. temperatum) okozhat. A fertőzött szemeken fehér vagy rózsaszínes penészgyep alakul ki. Ugyan a gombák szerepet játszanak a csíranövény pusztulásában, ami csávázással jelentősen minimalizálható, a legnagyobb kárt a másodlagos anyagcseretermékek, az úgynevezett mikotoxinok (pl.: deoxinivalenol, zearalenon) okozzák. A szennyezett szemek sem élelmiszeri, sem takarmányozási célra nem használható fel az egészségre gyakorolt káros hatásuk miatt. A Fusarium mellett az Aspergillus és Penicillium fajok által okozott mikotoxin szennyezés is egyre több problémát jelent. Az aszpergilluszos csőpenész (pl.: Aspergillus flavus) sárgászöld penészgyepet okoz a fertőzött csöveken, amik főként a tárolás során alakulnak ki, de a melegedő klimatikus tényezők a szántóföldön is egyre gyakoribb fertőzést tesznek lehetővé. A penicilliumos csőpenész kékes-zöld penészgyepe is főként a helytelen tárolás során alakul ki, de sérüléseken keresztül a szántóföldön is fertőzhetnek a kórokozók. Önmagában egy növényvédelmi kezelés vagy egy termesztéstechnológiai elem helyes alkalmazása nem elegendő a toxintartalom mérsékléséhez, ezek együttesen alkalmazásával előzhető meg a kórokozók fertőzése.
2. kép: Fuzáriumos csőpenész
A toxinszennyeződés csökkentésében szerepet játszó termesztési- és tárolási technológiákat, valamint módszereket kiadványban foglaltuk össze.
NAK / Fodor Attila