Mezőgazdasági termelés

Csipkebogyó szakmai nap került megrendezésre Leányváron a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 2025. november 12-én.

A piaci keresletnövekedés, illetve a gyógynövényágazatot érintő támogatáspolitika miatt az elmúlt években dinamikusan nő a csipkebogyó termőterülete. Korábban a csipkebogyó a legnagyobb mennyiségben gyűjtött gyógynövényünk volt, most pedig tanúi lehetünk annak, hogy egy vadon termő gyűjtött gyógynövény milyen módon kerül termesztésbe.

A csipkebogyó iránt folyamatos a kereskedelmi igény, sokrétű felhasználásának köszönhetően töretlen a kereslet a kozmetikai, -élelmiszer, -és a gyógyszeripar részéről.

A résztvevők megismerkedhettek a hazai csipkebogyótermesztés és nemesítés történetével, illetve bemutatásra került a ’Fertődi parázs’ nevű, új gyümölcstermő csipkebogyó fajta is. Az ökológiai szemléletű csipkebogyótermesztés tényezői, illetve egy kerekasztal-beszélgetés keretében a hazai csipkebogyó termesztés jövője és perspektívája, de ezzel együtt egyéb hagyományosan gyűjtött, fásszárú gyógynövényfajok termesztési lehetőségei is megvitatásra kerültek.

A szakmai nap gyakorlati részében a Herbafarm Kft. csipkebogyó ültetvényét és feldolgozó üzemét látogathatták meg az érdeklődök.

A magyarországi rózsatermesztés története

A csipkebogyó esetében mind a hasznosítás, mind a nemesítés tekintetében némileg összefonódik a díszítőként, illetve gyümölcstermőként történő hasznosítás, így ebben a tekintetben nem teljesen különülnek el a fajták.

A csipkebogyó a gyengébb termőképességű talajokon is sikeresen termeszthető, ugyanakkor a megfelelő terméshozamhoz jó minőségű talaj szükséges. Mélyrehatoló gyökérzetének köszönhetően meredekebb területekre is telepíthető.

A gyakorlatban a „csipkebogyó” megnevezés számos rózsafaj termését foglalja magába. Ennek megfelelően a vadrózsa vagy gyepűrózsa (Rosa canina) mellett a havasalji rózsa (Rosa pendulina), a gyapjas rózsa (Rosa villosa) és a kőrislevelű rózsa (Rosa blanda) is termesztésben van a 18. század óta. A 19. században Kolozsváron volt gazdasági hasznú rózsakutatás, elsősorban rózsaolaj és csipkebogyófeldolgozás tekintetében. Ezt követően a 20. század elejétől a csipkebogyó táplálkozásbiológiai értéke került előtérbe, és különösen a világháborúk idején olcsó C-vitaminforrásként hasznosították. A II. világháborút követően Márk Gergely vizsgálta a hazai vadontermő csipkebogyó állományt és szelektált vonalakat a terméshozam, a C-vitamin tartalom és a magas hústartalom tekintetében. Vizsgálta ezen felül a C-vitamin tartalom változását az érés, a szárítás és a tárolás során. Kísérleteinek célja olyan ültevények létrehozása volt alacsony termőképességű talajokon, amelyek által fedezni lehetett a lakosság C-vitamin szükségletét.

A hazai gyakorlatban leginkább a díszrózsák alanyai kerültek termesztésbe. A leginkább elterjedt fajta az alanyként is használt német eredetű Rosa canina ’Schmidt’s Ideal’, emellett a szlovák Rosa villosából nemesített ’Kárpátia’ fajtát termesztették nagyobb területen.

Új gyümölcstermő csipkebogyófajta: ’Fertődi parázs”

A Fertődi MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállámásához köthető a szelekció által nemesített, 2025-ben bejelentett Rosa canina „Fertődi parázs” fajta.

A ’Fertődi parázs’ középidőben (május) virágzik, termései későn, szeptember közepén-végén érnek. Hajtásai tüskementesek, csak az idősebb részek enyhén tüskések. A legtöbb termés az egyéves vesszőkön és a 2-3 éves termőgallyakon van, az idősebb gallyakon a termés elaprózódik. Termése nagy méretű, megnyúlt körte alakú, piros-bordó színű (1. kép).

1. Kép: „Fertődi parázs” csipkebogyó fajta Fotó: Dr. Varga Jenő

A fajta nemesítésének fő célja a lisztharmat tolerancia volt. Közepes, 218mg/100g C-vitamin tartalom mellett a fajtára jellemző a magas béta-karotin tartalom és a magas gyümölcshús arány. Átlagos termésmennyisége 4-7 kg/tő. Az elkövetkező években vizsgálják a fajta üzemi termeszthetőségét.

Ökológiai csipkebogyó termesztés – gazdasági haszon mellett ökológiai értékteremtés

A Herbafarm Kft. 2017 óta foglalkozik csipkebogyó termesztéssel, összesen 150 hektáron termesztenek csipkebogyót ökológiai gazdálkodásban.

A telepítés előtt heterogén, erózió által veszélyeztett területen következetesen alkalmazták az ökológiai gazdálkodás alapelveit. Így pl. a talajélet serkentésére és kondicionálására többek között szintvonalas telepítést és fajgazdag sorközkultúrákat alkalmaztak, aminek köszönhetően a teljes terület parkjellegű, ligetes – füves élettér lett, amely méhlegelő és élettér a beporzóknak, valamint egyéb hasznos szervezeteknek.

Mindezen intézkedések rendszerszintű alkalmazásának köszönhetően az ültetvény mára stabil terméshozamot adó, jelentős ökológiai értékkel bíró területé vált, mely az ültetvény mintegy 130 km-es körzetében érezteti pozitív környezeti hatását.

A hazai csipkebogyótermesztés jövője és perspektívája

Csipkebogyó 2015-től telepíthető támogatással a „Kertészeti ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című pályázat keretében. Az új KAP Stratégiai Terv szintén fenntartotta a gyógynövényültetvények - köztük a csipkebogyó - telepítési támogatását. A telepítési pályázatok hatására az elmúlt 10 évben néhány 100 hektárról 5 600 hektárra nőtt a termőterület, melyek nagy része ökológia művelés alatt áll.

Termelés

A termőterület bővülését – a minden bizonnyal előforduló támogatásoptimalizáció mellett – a folyamatosan fennálló piaci igények, illetve a visszaszoruló gyűjtés által kieső árumennyiség pótlása ösztönzi.

A cél olyan egységes árualapot adó ültetvények létrehozása, amelyek elegendő mennyiségű, állandó minőségű alapanyagot biztosítanak a gyógyszer-, az élelmiszer--, a kozmetikai- és a gyógyszeripar számára. Ez a folyamat megkezdődött, mivel a bővülő termelés következtében egyre több termelő döntött a fejlesztés mellett és pályázott a feldolgozáshoz szükséges berendezésekre. Ugyanakkor a termelésből származó alapanyagok az európai, dél-amerikai vagy akár dél-afrikai országokban nagy mennyiségben gyűjtött és termesztett termékekkel versenyeznek a piacon. Ráadásul ezekben az országokban a rózsát elsősorban a magjáért és olajáért termesztik, a gyümölcshús mellékterméknek számít. Ezért a költséghatékonyság különösen az alapanyag előállítás esetében kulcsfontosságú.

A termelés optimalizálására a Magyarországon elterjedt fajták mellett számos bolgár, szlovák, lengyel és német fajta áll a termelők rendelkezésére.

Feldolgozás

A csipkebogyó szárított termése elsősorban gyümölcstea alapanyag, emellett a gyógyszeripar, az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar is nagy mennyiségben alkalmazza.

Ezen túl az aszmagból kinyert magolaj értékes kozmetikai alapanyag, amelynek előállítása egyben lehetővé teszi a képződő melléktermékek hasznosítását.

Nagyban nehezíti a feldolgozás fejlődését és optimalizálását, hogy jelenleg nincs csipkebogyó feldolgozáshoz gyártott vagy adaptált speciális gépsor Magyarországon, így minden feldolgozónak a saját tapasztalataira alapozva kell saját gépsort építenie.

Értékesítés

A gyógy- és gyümölcstea piaci szegmens – a folyamatos igénnyel együtt – lassan telítődik. Ebből adódóan az értékesítés biztosítására elengedhetetlen a folyamatos és dinamikus innováció, ami a kész termékek formájában történő hasznosítás, így pl. lekvár, szörp, üdítő előállítás kiépítését és feldolgozói hátterének a létrehozását jelenti.

Az innováció hátterét egyrészt a jelenleg is folyamatosan meglévő kereslet biztosítja, másrészt az elkövetkező években remélhetőleg a termékelőállításhoz szükséges alapanyag is rendelkezésre fog állni, mivel a 2021/2022-ben telepített új ültetvények az elkövetkező években fognak termőre fordulni.

Együttműködések

A jelenlegi hazai csipkebogyó állomány nagyon heterogén, ami számottevően hozzájárul az értékesítési problémákhoz.

A Herbafarm Kft. nyitott a termelői integrációk létrehozására, amelynek során egyrészt segítenék a jövőbeni termelőket a helyes termesztéstechnológia kialakítása során, másrészt integrálnák a betakarított termést a saját feldolgozóüzemükbe. Az együttműködés a feldolgozóüzemtől távolabb lévő termelőkkel is akadálytalanul működhet, mivel a csipkebogyó egyrészt jól szállítható, másrészt a feldolgozóüzemben az akár 1-2 napos termések feldolgozása sem jelent problémát.

Üzemlátogatás: Herbafarm Kft csipkebogyó ültetvény és feldolgozóüzem

Az ökológiai csipkebogyó termesztés kapcsán bemutatott Herbafarm Kft ültetvénye jelenleg nyolcéves, „’Schmidt’s Ideal’” fajtával beültet állomány.

A teljes termelés és feldolgozás gépesítve van, a betakarítást szőlőkombájnnal végzik.

A termőterület öntözetlen, a tapasztalatok alapján a csipkebogyó nagyon jól tűri az aszályt, nagyobb vízhiány esetén sem kell jelentős terméscsökkenéssel számolni. Tápanyag-utánpótlásra ezzel szemben szükség van, ez lombtrágyázással történik.

A Herbafarm Kft elsősorban Németországba exportálja a szárított csipkebogyót, mindössze a termelés 3%-át értékesítik a hazai piacon.

NAK / Dr. Kozak Anita