Vízgazdálkodás

A termálvíz felszínre hozatalát, kezelését és a hasznosítás helyére történő eljuttatását szolgáló vízilétesítmények összességét termálvízműnek nevezzük, melynek telepítése vízjogi engedélyköteles tevékenység. A termálvíznek pedig minden olyan felszín alatti vízadó rétegből származó vizet nevezünk, melynek felszínen mért kifolyó hőmérséklete 30°C, vagy annál magasabb. A termálvíz-hasznosítás tervezésénél a többcélú ismételt és víztakarékos felhasználásra és a termálvíz hőtartalmának minél nagyobb mértékű kinyerésére kell törekedni, továbbá vizsgálni kell az esetleges kísérő gázok hasznosításának lehetőségét is.

Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról, mely lehet visszasajtolás, vagy felszíni befogadóban történő elvezetés.

Főszabály szerint vissza kell sajtolni:

• a kizárólag energetikai célokra kitermelt felszín alatti vizet vissza kell sajtolni,
• melyet csak ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni,
• ebben az esetben nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, viszont kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

Amennyiben nem történik visszasajtolás:

• a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről gondoskodni kell;
• az elvezetés során meg kell vizsgálni a tisztított szennyvizek és használt vizek helyben történő hasznosításának lehetőségét;
• a használt termálvíz átmeneti tározása során törekedni kell a természetközeli szennyvíztisztítási megoldások alkalmazására;
• ennek során állandó jellegű tavas vizes élőhelyek, többcélú víztározók létesíthetőek,
• a felszíni befogadó kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontok mellett a vízkészlet-utánpótlási viszonyokat is figyelembe kell venni;
• ebben az esetben a vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni;
• a vízhasználó a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz használatára tekintettel általa fizetendő víz-készletjárulékot - legfeljebb a vízkészletjárulék összege erejéig - csökkentheti a termálvíz visszatáplálását biztosító kút kialakításával, illetve a berendezések korszerűsítésével összefüggésben, az adóévben felmerült igazolt és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv által elfogadott költségének az összegével.

Fontos, hogy a szénhidrogén-kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak be lehet vonni termálvíz-kitermelési célú hasznosítására!

A termálvizek hasznosításával kapcsolatosan továbbá változások várhatóak, melyről a nemrég megjelent Változások a geotermikus energiahasznosításban c. cikkünkben olvashatnak.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a mindkor hatályos jogszabályokra kell tekintettel lenni.

Vonatkozó jogszabály:

• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
• a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
• a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
• a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

NAK/ Tasnádi Gabriella