Vízgazdálkodás

A termálvíz felszínre hozatalát, kezelését és a hasznosítás helyére történő eljuttatását szolgáló vízilétesítmények összességét termálvízműnek nevezzük, melynek telepítése vízjogi engedélyköteles tevékenység. A termálvíznek pedig minden olyan felszín alatti vízadó rétegből származó vizet nevezünk, melynek felszínen mért kifolyó hőmérséklete 30°C, vagy annál magasabb. A termálvíz-hasznosítás tervezésénél a többcélú ismételt és víztakarékos felhasználásra és a termálvíz hőtartalmának minél nagyobb mértékű kinyerésére kell törekedni, továbbá vizsgálni kell az esetleges kísérő gázok hasznosításának lehetőségét is.

Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról, mely lehet visszasajtolás, vagy felszíni befogadóban történő elvezetés.

Főszabály szerint vissza kell sajtolni:

  • a kizárólag energetikai célokra kitermelt felszín alatti vizet vissza kell sajtolni,
  • melyet csak ugyanazon vízadóba lehet visszatáplálni,
  • ebben az esetben nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, viszont kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot részesedés, bányajáradék illeti meg.

Amennyiben nem történik visszasajtolás:

  • a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről gondoskodni kell;
  • az elvezetés során meg kell vizsgálni a tisztított szennyvizek és használt vizek helyben történő hasznosításának lehetőségét;
  • a használt termálvíz átmeneti tározása során törekedni kell a természetközeli szennyvíztisztítási megoldások alkalmazására;
  • ennek során állandó jellegű tavas vizes élőhelyek, többcélú víztározók létesíthetőek,
  • a felszíni befogadó kiválasztásánál a környezetvédelmi szempontok mellett a vízkészlet-utánpótlási viszonyokat is figyelembe kell venni;
  • ebben az esetben a vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni;
  • a vízhasználó a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz használatára tekintettel általa fizetendő víz-készletjárulékot - legfeljebb a vízkészletjárulék összege erejéig - csökkentheti a termálvíz visszatáplálását biztosító kút kialakításával, illetve a berendezések korszerűsítésével összefüggésben, az adóévben felmerült igazolt és a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv által elfogadott költségének az összegével.

Fontos, hogy a szénhidrogén-kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak be lehet vonni termálvíz-kitermelési célú hasznosítására!

A termálvizek hasznosításával kapcsolatosan továbbá változások várhatóak, melyről a nemrég megjelent Változások a geotermikus energiahasznosításban c. cikkünkben olvashatnak.

 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a mindkor hatályos jogszabályokra kell tekintettel lenni.

Vonatkozó jogszabály:

  • a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
  • a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
  • a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
  • a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

NAK/ Tasnádi Gabriella

Címkék:

Kapcsolat

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 105-113. (Bartók Udvar)

Adószám: 18399257-2-43

E-mail: ugyfelszolgalat@nak.hu

Zöld szám: +36 80 900 365

Személyes ügyfélfogadás

 

Ügyfélszolgálati irodák elérhetőségei

ŐSTERMELŐ, ŐCSG KERESŐ