A VPAKG2021 támogatást igénylőknek az AKG-ba bevinni szándékozott területeik vonatkozásában alapkövetelmény, hogy betartsák az integrált növényvédelem alapelveit, melynek általános keretét a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza.
Az integrált növényvédelem alapvetése tehát a korábban elmondottak szerint is a növényállomány egészségesen tartása, amelyben az indokolt növényvédőszerhasználat nyilvánvalóan egy részterület.
Nézzük mit javasolnak, mit tehetünk a gyomosodás megelőzése, megszüntetése érdekében.
6. Gyomszabályozási módszerek
A gyomosodás elkerülése a földművelés rendszerében alapvető fontosságú. A hatásos védekezéshez mindenekelőtt meg kell akadályozni a gyomok terjedését, elszaporodását és törekednünk kell a talaj jó kultúrállapotának fenntartására.
Milyen megelőző praktikákat ismerünk?
Akadályozzuk meg a gyomok betelepülését pl. gyommentes vetőmag használatával, a szerves trágya helyes tárolásával, hiszen a rosszul kezelt szerves-, illetve istállótrágya sok gyommagot tartalmazhat, mellyel a szántóterületeket fertőzhetjük.
A takarmányok begyűjtésénél is törekedjünk a takarmányok gyommag-mentességére, hiszen a gyommaggal fertőzött takarmány az állat bélcsatornáján keresztül a trágyába kerülve, bizonyos gyomfajok elterjedését okozhatja.
A munkagépeket is lehetőség szerint a fertőzött területek után kellően tisztítsuk meg a munka- és betakarítógépeket, mert a még nem fertőzött területekre a gyomok különböző szaporítóképletei átvihetők.
Sajnos a szomszédos, elhanyagolt ruderális területekről is fertőződhetnek tábláink, így azokat lehetőség szerint gyommentesítsük időben mechanikai módszerekkel.
Bizonyos termesztéstechnológiai módszerek is segítik a területeink gyommentesen tartását. Ilyen eszköz például a vetésváltás, ugyanis az őszi és tavaszi vetésű, egy- és kétszikű, sűrű és ritka sorú kultúrnövények váltásával gátat szabhatunk egyes gyomfajok felszaporodásának (emellett a vetésváltás több jótékony hatását is ismerjük).
A gyomokkal erősebben fertőzött területen javasolható a gyorsabb kezdeti fejlődéssel rendelkező fajták kiválasztása (gyomelnyomó képesség).
Fontos a megfelelő vetési körülményekre való odafigyelés (pl. vetésidő, csíraszám, tarló ápolása).
A betakarítást – amennyiben a körülmények lehetővé teszik – lehetőleg a gyommagvak érése előtt végezzük el.
Fentieken túl milyen mechanikai módszerek segíthetnek a gyomok irtásában, gyérítésében?
Ilyen megoldás lehet például a váltakozó mélységű és gyakoriságú talajművelés, a fogasolás és a gyomfésű. Ezzel az eljárással sok kevésbé fejlett, sekélyen gyökerező gyom irtható.
Amennyiben a fenti megelőzés, beavatkozás nem vezet eredményre, úgy jön a megfelelő gyomirtó szerek alkalmazása. Ezt a beavatkozást azonban gyomfelvételezésre alapozzuk és csak indokolt esetben végezzük. Kerüljük az egy termesztési ciklusnál hosszabb hatástartamú gyomirtószer kijuttatását.
A fentiek szerint tehát a gyomszabályozást több módon, az egyes módszerek párhuzamos alkalmazásával kell megoldani. Ilyen módszerek: a megelőzés, a megfelelő termesztéstechnológia, amennyiben lehetséges úgy alkalmazzuk a mechanikai védekezést, s mindezek hatástalansága esetén forduljunk a vegyszeres védekezéshez. Mindezen eljárások a térinformatikára alapozva akár egyes táblarészeken is alkalmazhatók.
Rövid kis cikkeinkben röviden áttekintettük az integrált növényvédelem alapvetéseit, céljait. Láthattuk, hogy a „növényvédelem” is a talaj egészségénél kezdődik, s ha már végképp nem tudjuk megvédeni növényeinket, akkor forduljunk megfelelő vegyszeres kezeléshez.
Forrás: NÉBIH Az integrált termesztés alapelvei Szántóföldi kultúrák c. kiadványa
Előző híreket itt olvashatja:
Agrárkörnyezetgazdálkodás és az integrált növényvédelem I.
Agrárkörnyezetgazdálkodás és az integrált növényvédelem II.
Agrárkörnyezetgazdálkodás és az integrált növényvédelem III.
Agrárkörnyezetgazdálkodás és az integrált növényvédelem IV.
NAK/ Sztahura Erzsébet
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön