Korábban ismertettük, hogy mely gyakorlatokból választhat a gazdálkodó az agro-ökológiai program keretein belül évente önkéntesen. Azt is ismertettük, hogy kinek és miért érdemes a programban részt vennie. Első cikkeinkben a szántóterületeken választható gyakorlatokat kezdtük egyenként elemezni, úgymint a takarónövények, a kisebb táblaméretek szerepe, majd kitértünk a beporzók védelmének indokoltságára. Egy hosszabb lélegzetű cikkben a szántónk 10 %-nak nem termő, nem termelő egységként történő hasznosítási módjait és a terménydiverzifikációs lehetőségeket tekintettük át. Most a talaj ill. a növények kondícióját javító technológiai elemeket, s a karbamid használatához kapcsolódó választható gyakorlatokat tekintjük át.
Szántó hasznosítási mód esetén választható AÖP előírások 6.
A karbamid használata csak a megfelelő agrotechnika vagy inhibitorok alkalmazásával biztosíthatja azt, hogy a kijuttatott hatóanyag jelentős része a növény számára legyen elérhető, s ne menjen veszendőbe a légkörbe ammónia formájában.
Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet kísérleteiben is tájékozódhatunk az odafigyelés fontosságáról, annak gazdaságossági oldaláról. A nem körültekintően kijuttatott karbamid hatóanyagának 17-25 %-a is veszendőbe mehet 6 hét alatt. A kutatóintézet által rögzítettek szerint az inhibitorok alkalmazása esetén a veszteség mértékének csökkenése akár 45 % is lehet.
A kijuttatott karbamid azonnali bedolgozásának hatása még erőteljesebb volt az emisszió csökkenésére, melynek mértéke elérhette a 86%-ot is. Tehát saját gazdaságossági érdekeinkre való tekintettel is érdemes odafigyelni az alkalmazandó módszerekre. Minderről részletesebben is olvashat kiadványukban.
Választható előírás továbbá, hogy a szántóterületünk 50%-án mikrobiológiai készítményeket alkalmazunk a talajélet, a szerkezetesség és ezáltal a talaj tápanyag- és vízmegtartó képességének javítása érdekében, mely hosszútávon is megtérülő beavatkozás. A mikrobiológiai szerek alkalmazásáról korábbi cikkünkben írtunk, így ezt most nem ismertetjük, de cikkünket itt olvashatja.
Fenti gyakorlat hatásaihoz szorosan kapcsolódik az a gyakorlat, miszerint a szántóterület legalább 50%-án talajkondicionáló, illetve növénykondícionáló szereket alkalmazunk. A talajkondícionálók szerepe sem más, mint hogy javítsuk a talaj szervesanyagkészletét, ezáltal tápláljuk a talaj élővilágát, miáltal javul annak szerkezetessége, tápanyag- és vízgazdálkodása. A növénykondícionálók használatával ugyancsak a növényi stresszhatásokat tudjuk javítani, mely által jobban ellenállhatnak a betegségeknek, javul a minőség és javulhat a mennyiségi érték is. A jobban ellenálló, egészségesebb növények esetében kifejlődött erőteljesebb gyökérzet szintén javítja a talaj élővilágának kondícióját mindamellett, hogy csökkenthetők a növényi betegségekre kijuttatandó növényvédőszerek mennyisége is.
Minden esetben pontosítás alatt van még jelenleg, hogy mely engedélyezett anyagokat kell fentiekben ismertetettek szerint alkalmazni a megfelelés és a termelési hasznosság, a jó talaj és növényi kondíciók kialakítása érdekében.
Folytatjuk!
NAK/ Sztahura Erzsébet, Vadkerti Viktor, Gyenes Adrienn
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön