Közös Agrárpolitika

A vis maiorral kapcsolatban megjelent eddigi cikkeinkben áttekintettük a MÁK 35/2024.(VI. 13.) számú közleménye alapján, hogy mikor, milyen feltételek fennállása esetén tekinthetünk egyes eseményeket vis maiornak.

A nem várt és a támogatásaink odaítélése szempontjából elfogadható vis maior esetek közül már részletesebben kitértünk az alábbiakra:

• Kedvezményezett hosszútávú munkaképtelensége,
• Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések esetei,
• Közcélú, közérdekű igénybevétel,
• Osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása miatti események.

Mostani rövid áttekintésünkben egyrészt az „Ingatlan átminősítés” és az „Építmények megsemmisülése” eseteket foglaljuk össze:

A mezőgazdasági ingatlan, földterület jogszabály alapján történő átminősítését, művelési ágának változását, illetve területváltozását az ingatlanügyi hatóság erre vonatkozó döntésével (végzés, határozat) kell igazolni.

A termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítása miatt bekövetkező vis maior eseményt az ingatlanügyi hatóság véglegessé vált döntésével, engedélyével, az engedélyezési eljárást lezáró érdemi döntéssel kell igazolni.

A termőföld más célú hasznosításának minősül:

• a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik – beleértve a havária eseteket is;
• a termőföld belterületbe vonása;
• az Erdőtörvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

Fontos! Az ingatlan átminősítése csak abban az esetben tekinthető vis maiornak, ha az átminősítést igazolható módon nem a gazdálkodó kezdeményezte.

Vis maior ok lehet többek között az „Építmények megsemmisülése” eset is. Ekkor a mezőgazdasági üzem részét képező vagy erdőterületen elhelyezkedő, állattartást, egyéb mezőgazdasági vagy feldolgozóipari tevékenységet, illetve egyéb támogatott tevékenységet szolgáló, vagy támogatásból megvalósított építmények vis maior következtében megsemmisülhetnek, vagy olyan mértében megrongálódnak, hogy a rendeltetésszerű használat ellehetetlenül.

Milyen esetekben, milyen igazolás szükséges?

• tűzkár esetén tűzvédelmi hatóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítvány;
• az építmény egyéb módon történő megsemmisülését, megrongálódását a káresemény bekövetkezésének igazolásra jogosult szerv által kiállított hatósági döntéssel (végzés, határozat), igazolással, továbbá a bekövetkezett kár igazolására a kár tényét tartalmazó okmánnyal (pl. biztosító által kiállított szakvélemény, kárjegyzőkönyv stb.);
• az építmény megsemmisülésével vagy megrongálásával járó rongálás esetén a szabálysértési hatóság, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiállított ügyirattal, egyéb hatósági döntéssel, jegyzőkönyvvel (amely hitelt érdemlő módon igazolja a bekövetkezett vis maior eseményt) kell igazolni.

Figyelmükbe ajánljuk a cikksorozat korábbi részeit is:

Mikor jelentsünk vis maiort? – 1. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 2. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 3. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 4. rész

Mikor jelentsünk vis maiort? – 5. rész

NAK / Sztahura Erzsébet