Mezőgazdasági termelés

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában a fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazatnak a megteremtését célul kitűző európai partnerségi szervezet, az Animal Task Force által „Új jövőkép egy fenntartható állattenyésztési ágazatról Európában” címmel kiadott tanulmányának főbb megállapításait teszi közzé.

A fenntartható és versenyképes európai állattenyésztési ágazatnak a tudásátadáson és az innováción keresztül történő megteremtését célul kitűző európai partnerségi szervezet, az Animal Task Force (ATF) egy új, jövőképet felvázoló dokumentumot adott ki, amelyben felvázolja az európai állattenyésztési ágazat innovációjának és a fenntarthatóságának előmozdításával, ösztönzésével kapcsolatos kihívásokat, az ágazati prioritásokat és a stratégiákat. Ez a dokumentum aktualizálja a korábbi, a téma kapcsán kiadott anyagokban foglaltakat, bemutatja az európai fenntarthatóság és az élelmiszerrendszerek rugalmassága terén a közelmúltban bekövetkezett legújabb fejleményeket. Az anyag kihangsúlyozza továbbá, hogy a kutatásnak és az innovációnak kiemelt szerepe van abban, hogy a különböző állattenyésztési rendszerek a tápláló és biztonságos állati eredetű termékek, valamint a különböző áruk és szolgáltatások biztosításához hatékonyan tudjanak hozzájárulni.

Fotó: ATF - A Vision Paper for a sustainable livestock sector in Europe

A tanulmány az európai szárazföldi állatállományokra összpontosít, beleértve a kérődzőket, lovakat, nyulakat, sertéseket és baromfi féléket, szorgalmazva az intenzív tartási rendszerek fenntarthatóságának javítását, valamint az alacsony ráfordítású termelési rendszerek növekedésének előmozdítását. A jelentés kiemeli a felelős állattenyésztési, -tartási rendszerek fontosságát a fenntartható agrár-élelmiszeripari láncokban és foglalkozik a metánkibocsátás szerepével is, megjegyezve, hogy a stabil, stagnáló állatállományból származó károsanyag-kibocsátások nem halmozódnak fel a légkörben, hanem inkább egyensúlyba kerülnek. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának további csökkentése hozzájárulhat az ENSz éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) tett "metánvállalások" teljesítéséhez.

Az állati eredetű élelmiszerek kiváló minőségű fehérjéket és más fontos tápanyagokat, például mikroelemeket tartalmaznak, melyek nagyobb mennyiségben fordulnak elő az állati eredetű élelmiszerekben, mint a növényi alapú termékeben, vagy jobb biológiai hozzáférhetőséggel rendelkeznek, támogatva ezzel a táplálkozási szükségletek hatékonyabb kielégíthetőségét, különösen a veszélyeztetett népességcsoportok, például a fiatal nők és az idősek esetében. Az élelmiszer-ellátáson kívül azonban a dokumentum felvázolja azt is, hogy az állattenyésztés a biomassza újrahasznosítása, a marginális területek hasznosítása és a biológiai sokféleségnek a gyepes területek karbantartása általi javítása révén hogyan hathat pozitívan a környezetre. A gyepterületek, legelők karbantartása és fenntartása által nyújtott fontos ökoszisztéma-szolgáltatások egyértelműen messze túlmutatnak az állattenyésztési rendszerek közvetlen gazdasági értékén.

A dokumentum kitér az EU állatállományainak és az állati termék-előállításának az erőteljes visszaszorítására, zsugorítására vonatkozó, gyakran javasolt rövid távú megoldási javaslatokra is és arra figyelmeztet, hogy kerülni kell a leegyszerűsítő, növény kontra állat vagy extenzív kontra intenzív pozicionálást. A szerzők azzal érvelnek, hogy az európai állattenyésztési ágazat zsugorítása növelheti a globális környezeti hatásokat az alacsonyabb uniós termelési szint következtében áthelyeződő termelés miatt (carbon-leakeage). Ehelyett az EU változatos mezőgazdasági tájaihoz igazodó, a szinergiákat maximalizáló és a fogyasztói preferenciákat megfizethető áron kielégítő rendszerek támogatására szólítanak fel.

Az állattenyésztési ágazat számos fenntartható fejlődési célt támogat, mivel számos nem élelmiszeripari terméket és különböző szolgáltatásokat is biztosít és hozzájárul az ellenálló agrár-élelmiszeripari rendszerek kialakításához és fenntarthatóságához. Bizonyos ökoszisztéma-szolgáltatásokat is könnyebben biztosíthat ez az ágazat, mint a növénytermesztés, például a marginális vidéki területeken a foglalkoztatást, a lakosság helyben tartását, a tájgazdálkodást és az élőhelyek megőrzését a gyepterületek és a kapcsolódó cserjés, bozótos területek karbantartásával, valamint bizonyos mértékig a talaj termékenységének fenntartásával (szerves trágyázás). A növénytermesztési rendszerekkel való szorosabb integráció javíthatja az erőforrás-gazdálkodást, csökkentheti a kibocsátást és hozzájárulhat a körforgásos gazdálkodáshoz a biomassza újrahasznosítása, a szerves trágyák használata és a melléktermékek biztosítása révén.

A dokumentum felvázolja a fejlődés útjait, beleértve a fenntartható intenzifikáció, a fokozott körforgásosság, valamint a fajtáktól a tájig számos elem, sőt még az ételek diverzifikációja révén történő hatékonyság javítást egyaránt. A tanulmány kitér továbbá a digitális technológiák, például az érzékelők, a robotika, az IoT (IoT - Internet of Things = lényegében olyan különböző, egyértelműen azonosítható elektronikai eszközöket jelent, amelyek képesek felismerni valamilyen lényegi információt és azt egy internet alapú hálózaton egy másik eszközzel kommunikálni) és a mesterséges intelligencia állattenyésztésben való alkalmazásának lehetőségeit a hatékonyság, a nyomon követhetőség, az állatjólét és a fenntarthatóság javítása érdekében.

Az ATF által most kiadott anyag meghatározza a jövőbeli prioritásokat, hangsúlyozva a kutatás és az innováció kulcsfontosságú szerepét a fenntartható állattenyésztési rendszerek fejlesztésében. Európának komoly lehetősége van a fenntartható állattenyésztés terén betöltött vezető szerepének megőrzésére és javítására az ilyen jellegű kutatások és innovációk adta előnyök kiaknázása és a kutatási eredményeknek a jövőbeli gyakorlatok alakításában történő felhasználása révén.

Forrás: ELV - Animal Task Force, New vision paper for a sustainable livestock sector in Europe

NAK/Borovka Zsuzsa