Vármegyei hírek

2017. február 16-án jelentős érdeklődés mellett zajlott a vadászok és földtulajdonosok számára szervezett gazdafórum Szekszárdon. A fókuszban a vadászati törvénnyel kapcsolatos változások voltak.

Bleier Norbert, az FM tájegységi fővadásza – aki Tolna megye 409-es körzetének fővadásza – részletesen ismertette a vadgazdálkodás szempontjából fontos jogszabályi hátterét és a közelmúltban bekövetkezett változásokat. Többek között, hogy a sportvadászoknak január 1-től kötelező a vadászkamarai tagság, illetve, hogy a vadászati engedélyt március 1-től a vadászkamara állítja ki. Ezzel egy időben szigorodik a zárttéri vadtartás is, amely azonban egyértelműbbé válik. A vadgazdálkodási tervezés vonatkozásában elhangzott, hogy a körzeti tervet felváltja a tájegységi vadgazdálkodási terv – várhatóan külön jogszabály keretében és ez alapján kell az üzemtervet is elkészíteni, amelyet hétévente kötelező felülvizsgálni. Bleier Norbert kiemelte, hogy a vadászati törvény 78. § (1) leírja a vadászatra jogosult kötelességeit a károk megelőzése érdekében, a 79. § (1) pedig a föld használója tekintetében szabályozza a kötelességeket.

A második előadásban Király István, az OMVK Tolna megyei területi szervezetének titkára a Tolna megyét érintő vadkár alakulását és a becslés gyakorlati megvalósulását ismertette. Elmondta, hogy jelenleg sajnos nincs olyan országos szintű egységes vadkárfelmérési módszer, ami alapján a szakértők a vadállomány által okozott veszteséget számszerűsíteni lehetne, mindenki a saját módszere alapján ítéli meg ennek mértékét. Annak elősegítése érdekében, hogy mégis legyen egy országos szintű egységesített mérési rendszer, Király István egy könyvben megjelent egységes módszertanra hívta fel a figyelmet, amely iránymutatásul szolgálhat az egységnyi területen történő vadkárbecslés minél reálisabb megállapításához.
A szakember elmondta, Tolna megye a nagyvadállomány tekintetében az elmúlt 20 évben az országos 8. helyről a 6-ikra jött fel. Húszéves távlatban pedig a vadállomány létszáma több mint a duplájára nőtt, a legnagyobb mértékben a vaddisznó-, illetve a gímszarvas-állomány növekedett.

Somogyvári Vilmos, a NAK vidékfejlesztési szakértője a gazdák szemszögéből ismertette a vadkár és a védekezés lehetőségeit, az ezzel kapcsolatos általános elvárásokat és kötelezettségeket is. Kiemelte, az agrárkamara szeretné, hogy a vadkárszakértők képzése egységesített tananyag alapján történne, és vizsga után végezhessék tevékenységüket. Majd ismertette a legfontosabb változásokat:

-    A vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
-    A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében a vadászatra jogosulttal egyeztetett, és a károk elhárítására vagy csökkentésére alkalmas módon közreműködni.
-    A károsodás vagy a károkozás veszélye esetén a vadászatra jogosultat haladéktalanul értesíteni és tájékoztatni kell.
-    A károkozás csökkentése érdekében a közvetlenül az erdősült terület mellett található mezőgazdasági táblán gondoskodni kell arról, hogy az erdősült terület szélétől legalább 5 méter szélességben olyan mezőgazdasági kultúrát termesszenek, amely magassága alapján lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad észlelését és vadkárelhárító vadászatát.
-    Ez a terület a zöldítésbe beleszámít. A szakszerű agrotechnológiával művelt, a vad általi károkozás ellen a tőle elvárható mértékben és módon védett területeket a kritikus időszakokban ellenőrizni kell, illetve fokozottan közreműködni kell a vadkár megelőzése és elhárítása érdekében.
-    A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében köteles a mezőgazdasági tábla esetén hozzájárulni, hogy a vadászatra jogosult ideiglenesen, vadkárelhárító vadászatok célját szolgáló berendezéseket létesítsen, ha a létesítés és fenntartás költségeit a vadászatra jogosult fedezi.
-    Apróvadas vadászterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott táblák kaszálása során vadriasztó-láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt lehet használni. A föld használója jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. Ha a föld használója közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.
-    Ha a föld használója vadkárigényét érvényesíteni kívánja, a bejelentési határidőn belül az észlelést követően – az egyes növénykultúrákra meghatározott bejelentési időszakban – azt a vadászatra jogosultnak írásban bejelenteni.
-    Ha egyes vadfajok állománya a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenység folytatását, az élőhelyen található termékeket, terményeket, a mesterséges vizek halállományát, a vadászterület biológiai életközösségét, valamint a védett természeti területet jelentősen veszélyezteti, kezdeményezhető az adott vadfaj állományának csökkentése. A vadászati hatóság a károsult kérelmére, illetőleg az erdészeti vagy természetvédelmi hatóság kezdeményezésére, vagy hivatalból kötelezi a vadászatra jogosultat az egyes vadfajok állományának meghatározott határidőn belüli csökkentésére vagy a szükséges védőintézkedések megtételére.
-    A vadkár pénzügyi fedezete tekintetében vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezete biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi fedezetet köteles létrehozni, melynek alapja a vadászatra jogosult előző évi vadkárért kifizetett kártérítés összege. Ezt a fedezetet a vadászati év november 1. napjáig biztosítania kell és az összeg befizetésének igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november 15-ig köteles megküldeni.

A fórum zárásaként Ulrich József, a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének elnöke, szarvasgomba-termesztő előadásában ismertette a növényben rejlő igen magas potenciált. Felhívta a résztvevők figyelmét a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent szarvasgomba-termesztéssel kapcsolatos pályázati felhívásra. Kiemelte, hogy neki az elmúlt tíz évben a szarvasgombás szaporítóanyaggal létrehozott erdő igen magas nyereséget hozott.

(NAK)