Sajtóközlemények

A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint hazánkban mintegy 541 hektáron termesztenek spenótot. A nagyüzemi termesztés alapvetően a feldolgozóipar igényeit elégíti ki, míg a frisspiaci spenótot elsősorban kisgazdaságokban, házikertekben állítják elő, fűtetlen fóliák alatt.

 Hazánkban mintegy 541 hektáron folyik spenóttermesztés, ezzel a szántóföldi kultúrák közül a kiskultúrák közé tartozik. A nagyüzemi termesztése alapvetően ipari feldolgozási céllal történik, főként a gyorsfagyasztott termék előállítást (natúr és krémes pürék készítését) szolgálja ki. A frisspiaci spenótot jellemzően kisebb gazdaságokban, fűtetlen fóliasátrakban hajtatják. Ez utóbbit kézzel szedik, míg az ipari célú felhasználásra gépi vágást alkalmaznak
a gazdálkodók.

A spenótot számos országban és eltérő klimatikus körülmények között termesztik, a világ egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb zöldségféléje. Termesztése gazdaságos, mivel alacsony hőigényéből adódóan már kora tavasszal vethető, korán kezd teremni, így az első szabadföldi „primőr” zöldségfélének számít. A világ legnagyobb spenóttermelője – messze megelőzve
a többieket – Kína, 30,6 millió tonnával, a nagy spenóttermesztők közé tartozik még az Egyesült Államok (382 000 tonna), Törökország (230 000 tonna, Japán (208 000 tonna) és Indonézia (170 000 tonna). Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a spenót termése 674 000 tonna volt 2022-ben. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 12 100 tonna termést takarítottak be a gazdálkodók, ami 32 százalékkal haladta meg
a 2017–2021 közötti évek átlagát. Ez az adat is jól mutatja, hogy az egészségtudatosabb táplálkozással és a spenót változatos felhasználhatóságával hazánkban is érzékelhetően nő
a kereslet a spenót iránt.

A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. Bár a köztudatban leginkább a spenót magas vastartalma terjedt el, ám e mellett jelentős mangán-, cink-, réz-, kálium- és kalciumforrásnak számít. A vitaminok közül főként A-, C- és K-vitaminból tartalmaz jelentősebb mennyiséget, emellett B2-, B6- és E-vitamin tartalma is említésre méltó. A korszerű táplálkozás elengedhetetlen része lett a spenót, amelyhez az is hozzájárul, hogy elkészítési módja egyre változatosabb. A főzeléken túl számos étel készíthető belőle nyersen és főzve: nyersen zöld saláták és zöldség smoothiek alapanyaga, készíthetők belőle például szószok, töltelékek, tésztaételek, párolva zöldségköret, hozzáadható fasírthoz és különböző tészták alapanyagához.