Az Agrárminisztérium megbízásából az ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (ATK TAKI) 2020. évi egyik kutatási feladata volt a Nitrát rendeletben - 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet - rögzített téli trágyázási tilalmi időszak módosítási lehetőségeinek felülvizsgálata a klímaváltozás okozta hőmérsékleti változások hatására. A kutatás megvalósítása a NÉBIH által biztosított nitrát adatszolgáltatás adatbázis 2017. és 2018. évi adatainak felhasználásával történt meg. Az elemzéshez felhasználták még a MePAR adatbázist, melyhez digitális térbeli talajinformációkat rendeltek. Ugyancsak szükség volt nagyfelbontású meteorológiai adatokra is, melyeket az OMSZ biztosította.
Az adatszolgáltatáson alapuló nitrogén mérlegszámítások szerint 2017-ben őszi búza, őszi árpa és kukorica esetén a mérlegek 80 %-a negatív volt, vagyis a kijuttatott nitrogén mennyiségét meghaladta a növény nitrogén felvétele. Napraforgó esetén a negatív mérlegek aránya 60 %, repce esetén mintegy 50 % volt. 2018-ban ugyanezek a paraméterek hasonlóan alakultak azzal a különbséggel, hogy kukorica esetén a negatív mérlegek aránya már 88 % volt. Mindez megerősíti azt a korábban is ismert tényt, hogy a hazai növénytermesztés tápanyaghiányos, az EU Expert Panel terminológiája szerint talajzsaroló gazdálkodást folytat.
A 90 cm alá mosódó nitrogén mennyiségét is vizsgálták csapadékos, illetve szárazabb körülmények között. Az értékek azt mutatták, hogy a beszivárgási veszélyt jelző kategóriarendszer a blokkok több, mint 99 %-ában zöld minősítést ad, vagyis nem tekinthető veszélyeztetettnek.
A kutatás legfontosabb célja annak vizsgálata volt, hogy a jelenleg október 31-el kezdődő tilalmi időszak egy hónappal, november 30-ra történő „eltolása” környezetvédelmi szempontból kockázatos, vagy sem. A kapott eredmények alapján megállapították a kutatók, hogy a tilalmi időszak kezdetének október 31-ről 1 hónappal, november 30-ra való kitolása az átlagos csapadékviszonyok esetén nem járt agrár-környezetvédelmi kockázat növekedéssel, azaz a 0-90 cm talajréteget elhagyó nitrát-N mennyisége nem növekedett.
A jelen kutatást, már megelőzte a 2016 évre vonatkozó modellezés, mely a fentiekkel csaknem megegyező eredményt mutatott.
A leírtak szerint tehát a NAK által is évekkel ezelőtt kezdeményezett Nitrát rendelet módosítása indokolt a tilalmi időszak vonatkozásában. A tápanyaggazdálkodás terén szükséges változtatásokhoz még folynak a kutatások. Az üzemi kísérletek állásáról is hamarosan ismertetést adunk.
A kutatással összefüggésben megjelent publikáció:
KOÓS SÁNDOR, PIRKÓ BÉLA, SZATMÁRI GÁBOR, CSATHÓ PÉTER, MAGYAR MARIANNA, SZABÓ JÓZSEF, FODOR NÁNDOR, PÁSZTOR LÁSZLÓ, LABORCZI ANNAMÁRIA, POKOVAI KLÁRA, SZABÓ ANITA: Influence of the Shortening of the Winter Fertilization Prohibition Period in Hungary Assessed by Spatial Crop Simulation Analysis SUSTAINABILITY 2021 : 13 Paper: 417 (2021) https://doi.org/10.3390/su13010417
Korábbi NAK hírek az alábbi linkeken olvashatóak: http://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/103077-nitratrendelet-tragyazasi-tilalmi-idoszakkal-kapcsolatos-publikaciohttp://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/102707-a-pentozanhatasrol http://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/kornyezetgazdalkodas/102118-fontos-lenne-modositani-a-nitratrendeletet
NAK/Sztahura
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön