Bízunk benne, hogy cikksorozatunk korábbi részeiben meggyőzően mutattuk be, hogy a gazdálkodás során miért érdemes odafigyelni a táji, természeti és kulturális értékekkel egyaránt rendelkező kunhalmok megőrzésére. Mindezek mellett azzal is érdemes tisztában lenni, hogy erre jogszabály kötelez. A területalapú támogatások fejében fenntartandó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszere a védett tájképi elemként kijelölt kunhalmokra vonatkozó célzott előírásokat tartalmaz.
Az ún. védett tájképi elemként kijelölt mintegy 1100 kunhalom és a hozzájuk rendelt előírások 2010-től képezik részét a HMKÁ követelményrendszerének. A szinte minden esetben szabályos körként kijelölt területek elhelyezkedése és lehatárolása megtekinthető a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) térképes alkalmazásában. A kiterjedésükre vonatkozó pontos adatok (a kör középpontjának helye és a kör sugarának hossza méterben) az érintett blokkazonosítókhoz rendelve a területalapú támogatást kifizető ügynökség honlapján érhetők el.
Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet és a 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet előírja, hogy a kunhalomként kijelölt védett tájképi elemek területén „semmilyen mezőgazdasági talajmunka nem végezhető a gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozás kivételével”. Ez az előírás lényegében megtiltja a halmokon a szántóföldi művelést. Ezen kívül a kunhalmon végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. E célzott támogatások mellett természetesen a HMKÁ általános követelményei, így pl. a gyommentesség biztosítása is vonatkozik a kunhalmokra.
E követelményekkel együtt azonban a kunhalmok is a támogatható terület részét képezik, tehát a művelésből ki kell hagyni a kijelölt területüket, de a támogatás igényléséből nem.
Helyszíni ellenőrzés során megállapított meg nem felelés esetén annak mértéke, súlyossága és tartóssága alapján csökken a kifizetett támogatás összege. Mindez egy gazdálkodó esetében az összes általa művelt földterületre vonatkozik, így a szankció teljes támogatási összeget érinti.
Sajnos még napjainkban is előfordul, hogy a támogatást igénybe vevő gazdálkodó nem hagy fel a műveléssel és a halom teljes területét szántóként hasznosítja, súlyosan károsítva azt. Esetenként megfigyelhető, hogy a halom kijelölt területéből évről évre fokozatosan egyre nagyobb rész kerül újra művelésbe. Ez ún. „szántáspadka” kialakulásához vezet, amely egyre markánsabb rézsűként a földmű alakjának nehezen helyreállítható torzulását okozza. Ennek megelőzése érdekében fontos, hogy minél kíméletesebb szántási technikát alkalmazzanak, és a halom teljes területét hagyják ki a művelésből a gazdálkodók.
Égetés, faültetés, erdősítés kifejezetten kerülendő a művelésből kivont halmokon.
Nagyra értékelendő és előremutató gyakorlat, hogy a gazdálkodó a kunhalom kijelölt területéhez képest valamivel szélesebb sávban hagyja fel a művelést. Így megóvja a földművet a talajművelés esetleges káros mechanikai hatásaitól, és védelmet biztosít a szóródó kemikáliáktól. A halmok területének rendszeres kaszálása és a lekaszált növényi anyag elszállítása (a kerülendő tárcsázással és vegyszeres kezeléssel ellentétben) azért fontos, mert e kezelések elmaradása a gazdálkodás szempontjából is kedvezőtlen gyomosodáshoz, lágy- és fásszárú özönnövények megjelenéséhez és terjedéséhez vezethet.
A védett tájképi elemként kijelölt kunhalmokra vonatkozó előírásoknak való megfelelés, a művelésből kivont halmok kezelésének jó és helytelen gyakorlatairól további információkat tartalmaz A Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Gyepek megőrzése és helyreállítása kurgánokon c. kiadvány.
Cikksorozatunk előző részei:
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 1.rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 2. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 3. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 4. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? 6. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 7. rész
Cikksorozatunk folytatódik. A következő részben a kunhalmok növényzetének fenntartó és helyreállító kezelésére alkalmazható módszerekről lesz szó.
Forrás: Árgay Zoltán, táj- és természetvédelmi szakreferens, Agrárminisztérium
NAK / Sztahura Erzsébet
Kép forrás: Google Earth
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön