Környezetgazdálkodás

Magyarországon az összes kunhalom a természet védelméről szóló törvény erejétől fogva („ex lege”) védelem alatt áll. A védettséghez jogszabályi rendelkezések kapcsolódnak, amelyek mindenkire kötelező érvényűek. Ezeket az előírásokat a halmokat magában foglaló területeken gazdálkodóknak is érdemes ismerniük – és betartaniuk.

A kunhalmok ún. „ex lege” védettsége abból adódik, hogy a természet védelméről szóló törvény kimondta, hogy 1997. január 1-jétől Magyarországon az összes kunhalom természetvédelmi oltalom alatt áll. A kunhalom meghatározását szintén a törvény rögzíti: „olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”. A természetvédelmi nyilvántartásban szereplő „ex lege” védett kunhalmok elhelyezkedése itt tekinthető meg.

Az „ex lege” védett kunhalmokra vonatkozó táj- és természetvédelmi követelmények a védett természeti területekre vonatkozó általános törvényi rendelkezésekből következnek.

A kunhalmok esetében tilos minden olyan tevékenység, amely kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi vagy élővilágvédelmi jelentőségük megőrzésével, fenntartásával ellentétes, ezen értékeiket károsító hatással jár. Az mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a szántás, az anyagnyerés vagy a halmon lévő ősgyep-maradvány feltörése ebbe a körbe tartozik, míg más tevékenységek esetében a károsító hatás nem tűnik fel közvetlenül, mert hosszabb távon vagy közvetett módon jelentkezhet (lásd cikksorozatunk 4. részét).

A kunhalom jellegét, állapotát vagy tájképi jelentőségét veszélyeztető, károsító épület, építmény, nyomvonalas létesítmény és berendezés létesítése vagy üzembe helyezése szintén tiltott.

Elsősorban természetes vagy természetközeli gyep borította halmok esetében értelmezhető az a kötelezettség, hogy biztosítani kell rajtuk a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételeket.

A fentiek érvényesítése érdekében a törvény a természetvédelmi hatóságnak speciális jogköröket biztosít: kötelezhetik az érdekelteket adott tevékenység beszüntetésére, az eredeti állapot helyreállítására, valamint meghatározhatják ennek módját és határidejét.

Az „ex lege” védett kunhalmot magában foglaló ingatlan tulajdonosa, használója nem akadályozhatja a természetvédelmi kezelésükért felelős nemzeti park igazgatóság, valamint a természetvédelmi hatóság a halom megőrzése, tudományos megismerése érdekében végzett tevékenységét, pl. a halom megközelítését, állapotának ellenőrzését.

Törvény írja elő, hogy az „ex lege” védett kunhalmokon végzett tevékenységekhez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság engedélyét. A gazdálkodás, területhasználat szempontjából ezek közül a legfontosabbak: legeltetés, kaszálás, a terület helyreállítása, használatának megváltoztatása, termőföld művelési ágának megváltoztatása, fa és facsoport kivágása, vadgazdálkodási, vadászati létesítmény (például épített les, vadetető) elhelyezése.

A Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Gyepek fenntartása és helyreállítása kurgánokon c. könyv részletes áttekintést ad a halmok ex lege védettségéből fakadó előírásokról. Kunhalmot is magában foglaló területen gazdálkodóknak érdemes ismerniük ezeket a rendelkezéseket.

Cikksorozatunk előző részei:

Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 1.rész

Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 2. rész

Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 3. rész

Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 4. rész

Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 5. rész

Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 6. rész

Ezzel az írással a mezőgazdasági területeken található kunhalmokról és megőrzésükről szóló cikksorozatunk véget ért. Köszönjük szépen olvasóink megtisztelő figyelmét.

Forrás: Árgay Zoltán, táj- és természetvédelmi szakreferens, Agrárminisztérium

NAK / Sztahura Erzsébet

Fotó: Deák Balázs