Korábbi írásainkból kiderült, hogy azok a kunhalmok rendelkeznek a legösszetettebb értékegyüttessel és képesek többféle, a helyben élők számára is előnyös szolgáltatást nyújtani, amelyek felszínét természetes vagy természetközeli gyep borítja. Célszerű ezért a halmokon fennmaradt értékes gyepek szakszerű fenntartása, egyéb esetekben pedig a gyep helyreállítása − például a HMKÁ előírások nyomán művelésből kivont kurgánokon. Vázlatosan áttekintjük, hogy milyen módszerek állnak rendelkezésre ehhez.
Kurgánokon megmaradt természetes vagy természetközeli gyepek fenntartására általánosságban kézi erővel végzett júniusi vagy júliusi kaszálás alkalmazható. Amennyiben erre nincs mód, motoros gépi kasza körültekintő használata is elfogadható. A lekaszált növényi anyagot mihamarabb el kell távolítani a halomról. Nagyobb gyepterületen vagy annak közelében elhelyezkedő kurgánokon körültekintő legeltetés is végezhető juhval, szarvasmarhával. Tekintettel arra, hogy kiemelkedésük miatt a halmok a környezetüknél szárazabb élőhelyek, kis intenzitással és időszakosan célszerű végezni rajtuk a legeltetést.
Gyep helyreállítására megfelelő módszer kiválasztásához fontos a halom kiinduló állapotának ismerete, a rendelkezésre álló erőforrások felmérése és erre alapozva egy reális célállapot meghatározása. Figyelembe kell venni és mérlegelni kell továbbá egyebek mellett a halom környezetének (főleg a területhasználat, növényzet) jellemzőit, adottságait is.
A spontán gyepesedés elősegítése természetes folyamatokra alapozó, ún. passzív módszer. Kis költséggel, ugyanakkor hosszú idő alatt érhető így el eredmény olyan halmok esetében, amelyek néhány száz méteres körzetében előfordul szárazgyep.
A célzott és tervezett beavatkozással járó, ún. aktív módszerek közé tartozik a különböző fűmagkeverékek vetése. Közös vonásuk, hogy a halom környezetének adottságaitól, felszínborításától függetlenül alkalmazhatók, hamarabb eredményt hoznak, de nagyobb ráfordítást és komolyabb szakértelmet igényelnek. A magkeverék összeállításakor, a magvak gyűjtésekor különös körültekintés szükséges. Kevésfajos fűmagkeverék alkalmazásával fajszegény, de természetes szerkezetű gyep alakítható ki. Sokfajos fűmagkeverék vetésével fajgazdag gyep az eredmény, ugyanakkor a siker nagyban függ a magkeverék összetételétől.
A szénaráhordásos gyepesítés során a magvak kijuttatása széna vagy friss kaszálék formájában történik. Alkalmazásával kb. 3−4 év alatt fajgazdag gyep alakul ki. A költségek saját betakarítású, közeli gyepről származó széna vagy friss kaszálék alkalmazásával jelentősen csökkenthetők, azonban a szénát adó terület kiválasztása és a kaszálás időzítése különleges szakértelmet kíván.
A gyep helyreállítását követő utókezelések célja a gyomosodás megakadályozása és a természetes gyepre jellemző növényfajok megerősödésének elősegítése elsődlegesen kaszálásokkal és a lekaszált növényi anyag eltávolításával, esetleg körültekintő legeltetéssel.
A mezőgazdasági területeken lévő kunhalmok fennmaradt gyepei sérülékeny élőhelyek. A nem gyep borítású halmok visszagyepesítésének sikere számos körülménytől, tényezőtől függ. A kurgánok gyepeinek fenntartására, helyreállítására irányuló tevékenységek ezért nagy körültekintést igényelnek. A beavatkozások tervezéséhez és megfelelő kivitelezéséhez speciális szakértelem szükséges, ezért fontos, hogy erre szakemberek bevonásával kerüljön sor. Az ex lege védett kunhalmokon végzett tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.
A Kunhalmok megőrzése mezőgazdasági területeken. Gyepek megőrzése és helyreállítása kurgánokon c. kiadvány átfogó képet ad a kunhalmok gyepeinek fenntartására és helyreállítására alkalmas módszerekről és eredményes alkalmazásukat részletes, gyakorlatorientált ismeretekkel segíti.
Cikksorozatunk előző részei:
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 1.rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 2. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 3. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 4. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 5. rész
Miért is fontos a kunhalmok/kurgánok megőrzése? - 7. rész
Cikksorozatunk következő, befejező részében a kunhalmok védettségéből következő tudnivalókat ismertetünk.
Forrás: Árgay Zoltán, táj- és természetvédelmi szakreferens, Agrárminisztérium
NAK / Sztahura Erzsébet
Kép forrás: Google Earth
Felhívjunk tagjaink figyelmét, hogy ügyintéző felületünk átalakult. A részletekről érdeklődjön