A vis maiorhoz kapcsolódó cikkeinkben áttekintjük a MÁK 35/2024.(VI. 13.) számú közleménye alapján, hogy mikor, milyen feltételek fennállása esetén tekinthetünk egyes eseményeket vis maiornak.
Természetesen a vis maior esemény bejelentésének is vannak szabályai, melyek betartása az esemény elfogadásának alapja. A vis maior elismerése iránti kérelmet és az annak bekövetkezését igazoló dokumentumokat a vis maior kérelem benyújtására szolgáló MÁK felületen vagy mobilGazda applikáción keresztül kell benyújtani, a vis maior bekövetkezésétől számított huszonegy napon belül.
Elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonat vagy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számítódik a huszonegy nap. Amennyiben a gazdálkodó a vis maior kérelmének benyújtásában akadályoztatott, úgy az akadály megszűnésétől számított huszonegy napon belül, de legkésőbb a vis maior bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kell megtenni a bejelentés, amely határidő jogvesztő, tehát ezt követően kérelem nem kerül elfogadásra. Természetesen az akadályoztatás esetén csatolni kell az akadályoztatás fennállásának és megszűnésének tényét igazoló dokumentumot is.
Azon esetekben, amikor a gazdálkodónak kell igazolni valamely esemény bekövetkeztét úgy csatolni kell a kérelemhez a releváns igazolást, vagy az igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtásának tényét tanúsító – nyilatkozatot. A vis maior bekövetkezését tanúsító igazolást annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a kérelemhez, függetlenül attól, hogy az igazolás kiadása iránti kérelem benyújtásáról a beadáskor nyilatkoztunk.
Fontos tudni, hogy amennyiben a MÁK közhiteles nyilvántartásból a kedvezményezett elhalálozásáról tudomást szerez, akkor a haláleset a kedvezményezett valamennyi folyamatban lévő eljárásában vis maiornak minősül abban az esetben is, ha a vélelmezett örökös vagy az örökös a meghatározott határidőben vis maior kérelmet nem nyújtott be.
Fenti elvek valamennyi vis maior eseményre alkalmazandók, kivéve a dokumentum csatolási kötelezettséget. Korábban már kitértünk arra, hogy vannak olyan esetek, amikor nem kell a gazdálkodónak igazolást csatolnia, hiszen azt az érintett hatóságok adatcserével leigazolják egymás között.
Figyelmükbe ajánljuk a cikksorozat korábbi részeit is:
Mikor jelentsünk vis maiort? – 1. rész - MÁK közlemény általános áttekintése
Mikor jelentsünk vis maiort? – 2. rész - Kedvezményezett hosszútávú munkaképtelensége
Mikor jelentsünk vis maiort? – 3. rész - Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések esetei
Mikor jelentsünk vis maiort? – 4. rész – Közcélú, közérdekű igénybevétel
Mikor jelentsünk vis maiort? – 5. rész - Osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása
Mikor jelentsünk vis maiort? – 6. rész - Ingatlan átminősítés, építmények megsemmisülése
Mikor jelentsünk vis maiort? – 7. rész – Állatállományt érintő vis maior események
NAK / Sztahura Erzsébet