Továbbra sem pihenhetnek a permetezőgépek. Elszoktunk a kórokozóknak kedvező párás, nedves nyaraktól.
Javában folynak a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedéke elleni permetezések. Az idén egyre nagyobb gondot okoz a guignardia gomba fertőzése is. Elképzelhető, hogy a gomba ellen még egy kezelést is be kell ütemezni az idén. Ahol egy harmadik kezelést pl. lombtrágyázást is lehetővé tesz a költségvetés, ott a felszívódó penkonazol és a tribázikus rézszulfát hatóanyagú gombaölőkkel is egészítsék ki a permetlevet és most inkább a gomba fertőzéséhez igazítsák a permetezés időpontját és ne a hiánybetegségek megjelenéséhez.
Arra is fel kell készülni, hogy gyakoribbak leszenek a lakossági bejelentések, miszerint foltosak a levelek, azaz nem sikerült a moly elleni védekezés. A felületes szemlélő a gomba tüneteit valóban összetévesztheti a molyok aknáival. Lásd a baloldali fényképet, mely 06.24-én készült.
1. kép: guignardia gomba kárképe vadgesztenyén
Az amerikai lepkekabóca fehér viaszszálas lárvatelepei egyre több növényen tűnnek fel. Egy szakcikk szerint 78 növénycsalád 330 faján mutatták ki a jelenlétét. A legjelentősebb közterületi fafajokon is megtalálták. A szívásával nem okoz súlyos kárt a közterületi növényekben, de hat-nyolc évvel ezelőtt miatta kaptuk a legtöbb bejelentést a lakosoktól. A padokra, autókra csöpögő mézharmatát reklamálták. Talán az aszályos időjárás és a nálunk is terjedő parazitája (egy ollósdarázs faj) miatt csökkent le az utóbbi években az egyedszámuk. Újra megjelent! A fotó a lárvákról és a mézharmatcseppes fagyallevélről 06.27-én készült.
2. kép: amerikai lepkekabóca lárvák és mézharmatcseppes fagyallevél
Nehéz ellene a védekezés! A lárvatelepeket védő fehér viaszszálakból álló védőburkot is fel kell oldani, ahhoz, hogy a rovarölő szerek elérjék a rovarokat. A paraffinolaj hatóanyagú rovarölővel vagy egyéb adalékkal segíthetik az acetamiprid + deltametrin kombináció hatását. A korábbi visszajelzések szerint a poliszulfid kén, a narancsolaj vagy a káliszappan hatóanyagú készítmények is eredményesek voltak. Erről kérdezzék növényorvosukat.
Sok tápnövényű kártevők, tehát a permetezés után a közeli kertekből, utcákból visszaköltözhetnek, rövid időn belül újra megjelenhetnek a szárnyas imágók a növényeken. Meg kell értetni a panaszosokkal, hogy nem lehet egyetlen kezeléssel eltüntetni a közterületi növényekről a lepkekabócákat. A borostyán és a vadszőlő is a kedvenc élőhelyei közé tartoznak, itt is irthatóak. Tojás alakban telel át a kéregrepedésekben, a mélyen repedezett kérgű fákat kedveli tojásrakás céljából.
A bimbós parlagfüvet nem olyan régen fotóztam. Már az előző levéleben is írtam az irtási előírásokról. Ezekkel a feladatokkal valószínűleg a közterületi kertészeket bízzák meg.
Belterületen a jegyző feladata a helyszíni ellenőrzés és a jegyzőkönyv felvétele. Ha az önkormányzati tulajdonban lévő belterületi ingatlanon az önkormányzat nem tesz eleget védekezési kötelezettségének, akkor az illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztálya jár el.
3. kép: parlagfű
NMNK / Zsigó György