Nemzetközi hírek

Két évtizedes tárgyalási folyamatot követően az Európai Unió és a Mercosur-országok átfogó kereskedelmi megállapodásról döntöttek, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi területét hozza létre. Az agrárium szereplői szerint a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében az európai hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a Mercosur-országokból érkező termékek mindenben megfeleljenek a szigorú európai feltételeknek.

Megállapodás született az Európai unió (EU) és a dél-amerikai közös piac, a Mercosur országai (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) között tervezett szabadkereskedelmi szerződésről, amelyről már csaknem húsz éve folytak a tárgyalások. Az EU elsősorban az ipari termékek – például a gépjárművek és a számítástechnikai cikkek – piacán szeretne nagyobb hozzáférést kapni, a dél-amerikaiak pedig a mezőgazdasági áruk, köztük a hús, a szója, a kávé és a feldolgozott termékek exportját kívánják növelni. A felek közötti áru-kereskedelem jelenleg több mint 88 milliárd euró, a szolgáltatásoké pedig 34 milliárd euró. Az EU és a Mercosur vezetői azt remélik, hogy a megállapodás növelni fogja ezeket a számokat, és megerősíti a gazdasági és munkahelyi növekedést a két térségben élő több, mint 770 millió ember számára. Az Európai Bizottság által megtárgyalt megállapodást még a 28 tagállamnak és az Európai Parlamentnek is meg kell erősítenie.

Egyenlő feltételek kellenek

A hosszúra nyúlt tárgyalási sorozat azzal is magyarázható, hogy a feleknek részletesen kellett mérlegelni az egymásnak nyújtott kedvezmények gazdasági hatásait, valamint a vállalásokat egyensúlyba kellett hozniuk. Természetes, hogy a két országcsoport nem ugyanazokat a termékeket tartotta fontosnak a tárgyalások során. Az EU-nak valószínűleg többet kellett feladnia a mezőgazdaság esetében, míg a Mercosur tagországai az ipari termékek esetében tettek engedményeket. A megállapodás szerint mindkét fél jelentős kedvezményeket tett a következő 6-7 éves periódusra, amely gyártói és termelői köröket bizonytalanít el. Dél-Amerikából az ipari termékek gyártói, míg az EU-ban elsősorban az agrárium szereplői, így a húsmarhatenyésztők és a baromfitenyésztők fejezték ki aggodalmukat. Az európai tenyésztők attól tartanak, hogy a megállapodás következtében nem fair verseny alakul ki, mert egészen más körülmények között lehet gazdálkodni Dél-Amerikában, hiszen a helyi szabályok és a környezetvédelmi, természetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi és állatjóléti feltételek lényegesen enyhébbek, mint az európai tenyésztőkre és termelőkre vonatkozó előírások.

Bár az előállításhoz köthető szabályok nem egyeznek meg, de az az európai termelők és tenyésztők jogos elvárása, hogy az EU-ba behozott és forgalmazott termékek megfeleljenek az európai elvárásoknak, tehát a termelés feltételeinek szabályozásában ugyanazt a hátteret kell megadni a fair piaci verseny kialakulásához. Az agrárium szereplői szerint a tisztességes piaci verseny fenntartása érdekében az európai hatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a Mercosur-országokból érkező termékek mindenben megfeleljenek a szigorú európai feltételeknek a termékek minősége, biztonságossága és az előállítás körülményei tekintetében egyaránt.

Növelni kell a marhahús presztízsét

– A kedvezményes, 7,5%-os vámmal érintett húskvóták bevezetése 6 év alatt fokozatosan történik meg és rájuk szigorú minőségi és állategészségügyi feltételek vonatkoznak majd (pl. csak hormonmentes első osztályú húsokat lehet beszállítani) – hívta fel a figyelmet Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A kedvezményes vámmal beérkező marhahúsok 55 százaléka lehet friss és 45 százaléka mélyhűtött, amelyek maximális mennyiségét (ami jelenleg 270 ezer tonna) a megállapodás 99 ezer tonnával emeli meg (6 év alatt). Ez a többlet az uniós marhahúsfogyasztás 1,2 százaléka.
– Sajnálatos tendencia, hogy Európában évek óta csökken a marhahúsfogyasztás. A többletimport akkor nem fogja a magyar és a többi európai marhatartó helyzetét veszélyeztetni, ha a kontinensen előállított marhahús presztízsét növelni tudjuk, továbbá valamennyi importhússal szemben az unióshoz hasonló, szigorú szakmai követelményeket támasztunk. Nem szeretnénk, ha az európai és a hazai legelőkről eltűnnének az állatok, amely így a vidéki gazdák munkahelyeinek megszűnéséhez vezetne – tette hozzá a szakember.  

Védelmet kap az európai sajtipar, válságállóbbá válhat Európa

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint még élesen eltérőek az álláspontok az európai tejágazati szereplők között a megállapodásról. A nagy európai tejfeldolgozók ugyanakkor üdvözlik a kereskedelmi megállapodást, mivel az alapvetően új piacok kiaknázását teszi lehetővé.
– A 30 ezer tonnás sajt kedvezményes kvótamennyiség például körülbelül tízszerese a ma exportált mennyiségeknek. Az EU tej- és tejtermékeinek mai globális kereskedelmét rendkívüli folyamatok, kereskedelmi háborúk, gazdaságpolitikai játszmák befolyásolják, ezért biztonságérzetet ad, hogy a változó világban egy újabb kapu nyílt meg a magas minőségű uniós tejtermékek előtt, rugalmasabbá és válságállóbbá válhat Európa.  A feldolgozók a 9-10 év helyett rövidebb importvám-csökkentési átmeneti időszakokat, illetve a sajtok (30 ezer tonna), a sovány tejpor (10 ezer tonna) és a csecsemőtápszer (5 ezer tonna) esetében magasabb kedvezményes mennyiséget is el tudtak volna képzelni – mondta.

A szervezet vezetője szerint pozitívumként kell felhozni, hogy az elfogadott jogi biztosítékok több száz kiváló minőségű európai élelmiszer védelmére szolgálnak, megakadályozva például, hogy Fromage de Herve vagy Comte név alatt a Mercosur-országokban sajtutánzatok kerüljenek forgalomba.

Nyomasztó többlet a baromfi-ágazatban?

– Az elmúlt 20 évben az EU baromfihús-termékpályán végrehajtott erőfeszítéseknek (állatjóléti, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi) köszönhetően a baromfiszektor minimális környezetterhelés mellett is képes kimagasló termékminőséget produkálni, azonban érzékenyen érinti az ágazatot a megállapodás szerinti – a jelenlegi mennyiségekhez képest lényegesen nagyobb – 180 ezer tonna baromfihús vámmentes kvóta – jelentette ki Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke.

Európa már eddig is közel 900 ezer tonna baromfihúst importál minden évben harmadik országokból. E további importmennyiséggel a német vagy a francia csirkehús-termelésnek megfelelő mennyiség érkezhet majd Európába. Amellett, hogy több hús érkezik az EU-ba, a szerződés életbe léptetésének komoly szociális, gazdasági, környezetvédelmi és egyéb hatásai is lehetnek, hiszen főként a vidéki területeken szektorbeli uniós munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Érdemes nagyobb figyelmet fordítani az exportpiacok feltérképezésére, például az ázsiai országok felé irányuló értékesítés lehetőségére.

Támogatási csomag az agrárium számára

A tárgyalási folyamat során a kölcsönös kedvezmények mellett kiemelt figyelmet szenteltek a tárgyaló felek a saját területek – különösen a megállapodás szempontjából érzékeny ágazatok – védelmére, így a megállapodás-tervezet tartalmaz egy védelmi záradékot is, amely akkor alkalmazható, ha az EU agráriumát jelentősen befolyásolja a megnövekedett import. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen intézkedést belefoglaltak szabadkereskedelmi megállapodásba.

Tekintettel a megállapodás potenciális hatására az agrár-élelmiszeripari ágazatra, az Európai Bizottság 1 milliárd eurós támogatási csomagot állított össze a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari vállalkozások számára annak érdekében, hogy enyhítse az EU-Mercosur megállapodás által okozott potenciális piaci zavarokat. Az alap hasonló lesz a 2014-ben létrehozott alaphoz, amellyel az oroszországi embargó uniós termékekre gyakorolt   hatását kívánták enyhíteni.

A szakértők véleménye szerint a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy biztosítható legyen a fejlődésnek az az üteme, amelyet az elmúlt években megfigyelhettünk. Az agrárium területén sem az elért szint megvédése a cél, hanem a folyamatos fejlesztés, beruházás és ezáltal a növekedés. Ennek érdekében az uniós csomag mellett a NAK szükségesnek tartja – függetlenül a 2020 utáni közös agrárpolitikáról szóló tárgyalások eredményétől –, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidék fejlesztésére a többi operatív programban rendelkezésre álló összeg mellett 2000 milliárd forint támogatási forrást lehessen elkülöníteni a következő Vidékfejlesztési Programból.

(NAKlap, 2019. augusztusi szám)