Közös Agrárpolitika

A vis maiorhoz kapcsolódó cikkeinkben áttekintjük a MÁK 35/2024.(VI. 13.) számú közleménye alapján, hogy mikor, milyen feltételek fennállása esetén tekinthetünk egyes eseményeket vis maiornak. Ismertettük a vis maior kérelem beadásának feltételeit is.

Cikksorozatunkban folytatjuk a lehetséges vis maior esetek körének bemutatását. Eddig az alábbiakat tekintettük át: 

• „Kedvezményezett hosszútávú munkaképtelensége”,
• „Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések” esetei,
• „Közcélú, közérdekű igénybevétel”
• „Osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása”
• „Ingatlan átminősítés”
• „Építmények megsemmisülése”
• állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy az állatok leölése (gazdálkodónak kell igazolni)
• az állatállomány egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esete; (hivatalok egymás közötti igazolása)
• a megfelelő gondosság ellenére az állatállomány egészének vagy egy részének elhullása, vagy kényszervágásának esete (hivatalok egymás közötti igazolása)

Az állatállományt ért káresetek ismertetése során már kitértünk arra, hogy nem minden esetben a gazdálkodónak kell az eseményt igazolnia, hiszen vannak olyan esetek, amelyek a hivatali adatbázisokból egyértelműen igazolhatóak. Most a növénytermesztés vonatkozásában tekintjük át ezen eseményeket, amikor a Nemzeti Kifizető Ügynökség (NKÜ) keresi meg az esemény igazolására, állásfoglalás kiadására felhatalmazott az alábbiakban ismertetésre kerülő hivatalt, tehát a gazdálkodónak nem kell külön csatolmányt mellékelnie a kérelem beadásakor.:

• a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) - az agrárkár-megállapító szervként eljáró vármegyei kormányhivatalt;
• az erdőtörvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, jégkár stb.) - az erdészeti hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatalt;
• a növényállomány, illetve a termesztett gombafajoknak egy részét vagy teljes egészét sújtó fertőzés, illetve károsító járványos szintű előfordulásából eredő kártétel - a károkozás helye szerint illetékes növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatalt,

Fontos! Egyes esetekben a jogszabályok a gazdálkodók számára bejelentési kötelezettséget írhatnak elő (pl. növényállományt érintő fertőző megbetegedések, károsítók kártételének bejelentése a növény- és talajvédelmi hatóságnak stb.). A bejelentés elmulasztása az érintett hatóság általi igazolás kiadását teszi lehetetlenné, amely igazolás hiánya a vis maior esemény NKÜ általi elfogadását akadályozza meg.

A Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszerbe tett kárbejelentés önmagában nem minősül vis maior kérelemnek. Amennyiben a bekövetkezett káresemény hatással van a támogatáshoz kapcsolódó vállalások betartására, úgy szükséges a vis maior kérelem benyújtása is.

Figyelmükbe ajánljuk a cikksorozat korábbi részeit is:

Mikor jelentsünk vis maiort? – 1. rész – MÁK közlemény általános áttekintése

Mikor jelentsünk vis maiort? – 2. rész – Kedvezményezett hosszútávú munkaképtelensége

Mikor jelentsünk vis maiort? – 3. rész – Kisajátítás, kisajátítást pótló szerződések esetei

Mikor jelentsünk vis maiort? – 4. rész – Közcélú, közérdekű igénybevétel

Mikor jelentsünk vis maiort? – 5. rész – Osztatlan közös tulajdon megszüntetése során bekövetkező területméret-csökkenés, illetve terület elhelyezkedésének megváltozása

Mikor jelentsünk vis maiort? – 6. rész – Ingatlan átminősítés, építmények megsemmisülése

Mikor jelentsünk vis maiort? – 7. rész – Állatállományt érintő vis maior események 

Mikor jelentsünk vis maiort? – 8. rész – Vis maior bejelentések szabályai

NAK/Sztahura