Szakképzés

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016 óta működik együtt az Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft.-vel (AKI) olyan kutatási programok megvalósításában, amelyek célja az agrárszakképzés fejlesztése. A szakpolitikai döntéshozók támogatására is alkalmas tanulmányok a NAK honlap szakképzés aloldalán is elérhetőek.

A 2024-es évről szóló kutatások eredményeinek bemutatása céljából az AKI szervezésében június 25-én „Átfogó Agrárszakképzési Helyzetkép – Fókuszban az Agrárszakképzési Centrumok” címmel műhelytalálkozóra került sor, amelyen a kutatást végző szakemberek bemutatták az agrárszakképzés jelenlegi helyzetét, a lehetséges fejlesztési irányokat, a kezelendő kihívásokat. Az eredményeket Rácz Katalin igazgató asszony, Hamza Eszter tudományos tanácsadó és Király Gál Karola kutató ismertették.

A jelenlegi agrárszakképzésre jellemző általános adatokból kiderült, hogy bár az előző évhez képest az agrárszakmát tanulók száma 2,4%-kal csökkent (21.880 fő), de 2022-höz képest 5,4%-os növekedés figyelhető meg. Egyértelműen látszik, hogy az általános iskola befejezését követően a szülői és tanári befolyás a legnagyobb a pályaválasztásban. Az agrárszakmákat tanulók aránya a szakképzésben egyébként 7% körül alakul, akik 141 oktatási intézményben sajátíthatják el tudásukat.

A kutatások alapján az is kiderül, hogy sokan már felnőttként választják az agrárszakképzést, hiszen a tanulók több mint harmada (3.777 fő) felnőttképzési jogviszonyban ül az iskolapadban. Az Agrárminisztérium fenntartásában lévő 5 agrárszakképzési centrumhoz jelenleg 53 szakképző intézmény tartozik, ahol az agrárszakmát tanulók 70%-a (14 810 fő) tanul.

Úgy tűnik, hogy egyre inkább az önállóságot választják a tanulók a szakképzettség megszerzését követően és a megszerzett tudásra építik a jövőjüket. A végzős diákok majdnem ötöde jelezte, hogy önálló vállalkozás indítását tervezi, mindeközben 2020-hoz képest csökkent az alkalmazottként elhelyezkedni szándékozók aránya. A tanulók közel fele a végzést követően a tanult szakmájában tervez elhelyezkedni (különösen a családi gazdasággal rendelkező szülők gyermekei). Az is látszik, hogy sokan nem elégednek meg a megszerzett tudással, hiszen a válaszadók körében magas a továbbtanulást tervező tanulók (37%) aránya. A korábbi évek felméréseihez képest egyre többen tervezik a jövőt külföldön, jelenleg a tanulók mintegy 20 százaléka nyilatkozta, hogy a külföldre költözést tervezi. Mindeközben a munkahellyel szemben a legfontosabb elvárásként a jó kereset, a jó közösség, a munka és magánélet megfelelő egyensúlya jelenik meg.

Az AKI-s kutatások keretében először került felmérésre az Agrárminisztérium fenntartásában lévő szakképző intézmények épületállománya. Az eredmények szerint sürgős megoldást igényel az infrastruktúra fejlesztés. Ezt támasztja alá, hogy az épületek átlagéletkora 59 év, különösen az iskolaépületek és tangazdasági létesítmények szorulnak felújításra, korszerűsítésre, amelyek elvégzéséhez az összes ASzC-t tekintve mintegy 25,5 milliárd forintra lenne szükség. Fejlesztésre szorul az agrárszakképző intézmények gyakorlati képzőhelyeinek eszközállománya és digitális infrastruktúrája is. Legkedvezőbb az intézmények internetelérése, valamint az internet sávszélessége, ez 81,6%-ban megfelelő. Az intézményekben a legelterjedtebb digitális eszközök a meteorológiai állomások, a sorvezető/automata kormányzás, a felvételező/permetező drónok, illetve az automata öntöző- és tápoldatozó rendszerek. Az iskolák között a számítógép ellátottság egyenetlen, átlagosan 7 diák jut egy számítógépre.

Az AKI 2024-ben vizsgálta a tanulók végzettség nélküli iskolaelhagyásának, lemorzsolódásának alakulását, az ehhez vezető okokat és fejlesztési lehetőségeket. Örvendetes, hogy az elmúlt három tanévben az AM fenntartású agrárszakképző intézményekben folyamatosan csökkent a számuk, a 2023/2024-es tanévben 9,3% volt. A lemorzsolódás mértéke azonban nem egyenlő, a fiúk körében alacsonyabb és intézményi szinten is változik, a technikumokban alacsonyabb, a szakképző iskolákban magasabb. A végzettség nélküli iskolaelhagyás területi szintű elemzését tekintve kiderült, hogy a legmagasabb lemorzsolódás 4 vármegyében tapasztalható, ezek Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád vármegyék, A lemorzsolódás fő okai között szerepel a kevésbé vonzó munkakörülmény, a gimnáziumba való átjárás, valamint a munkavállalás. Fontos megállapítás, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás okai között a kedvezőtlen szociális háttér lényegesen nagyobb kockázati tényezőt jelent, mint az egyéni tanulási képesség. Több AM fenntartású intézményben elindultak kezdeményezések a lemorzsolódás megelőzésére. Rugalmas képzési formákba a 2021/2022-2023/2024-es tanévek alatt folyamatosan növekvő éves létszám mellett összesen 130 tanuló kapcsolódott be. Ebből a tanulók 43,1%-a a dobbantó programban, 56,9%-a pedig a műhelyiskolai képzésben vett részt.

A kutatás főbb eredményeinek ismertetése után  kerekasztal beszélgetés következett, amelynek résztvevői Bagdán Boglárka agrárszakképzésért felelős főosztályvezető, Székely Erika NAK szakképzési és szaktanácsadási igazgató, valamint Magócs Krisztina az AKI Innovációs és Digitalizációs támogató egységének a vezetője arra keresték a válaszokat, hogy „Hogyan tud az agrárszakképzés felkészülni a következő évtized agrármunkaerőpiaci kihívásaira?”, „Milyen lehetőségei vannak az alfa  generáció hatékonyabb bevonásának az agrárszakképzésbe?”, valamint arra, hogy „Milyen lehetőségek vannak az innovációval kapcsolatos ismeretek, készségek fejlesztésére az agrárszakképzésben?”.

A válaszokból kiderült, hogy az agrárszakképzést illetően a munkaerőpiaci kereslet és a képzési kínálat általában összhangban van egymással, fejlesztésre az Élelmiszeripari ágazatban van szükség. Elhívatott intézményvezetői és oktató állomány figyeli az oktatásban résztvevő „Z” generáció tanulási szokásait, és tanítási nevelési igényeit, mert ehhez szükséges adaptálni az oktatási módszertanokat.  Az oktatók figyelnek a pályaválasztás előtt álló alfa generáció igényeire is. A digitalizáció és az innováció kulcsfontosságú az ágazat jövője szempontjából, a precíziós gazdálkodás és a korszerű technológiák oktatására kiemelt figyelem hárul az agrárszakképző intézmények részéről. Munkájukat az AKI-ban működő nemzeti KAP-hálózat Innovációt és Digitalizációt Támogató Egysége (ITE) is segíti.

A 2024. évi tanulmányok a következő linken érhetőek el:

AGRÁRKÖZGAZDASÁGI INTÉZET (AKI) KUTATÁSAI

NAK / Olasz Judit Emese