A Vidéki Hálózatok közgyűlése az ENRD (European Network for Rural Development) és az EIP-AGRI (Európai Innovációs Partnerség), valamint az Evaluation Helpdesk (Értékelési feladatokat ellátó szervezet) hálózat fő irányító szerve záróközgyűlést tartott Brüsszelben. A 2014-2020-as programozási időszakban közgyűlés tevékenysége a KAP átmeneti időszakával meghosszabbodott, így az említett három vidéki hálózat működésének nyolcadik éve zárult le 2022. október 5-én. A közgyűlésen az Agrárminisztérium és a NAK delegáltjai vettek részt.
Fotó: NAK, saját készítés
Az ülést Mario Milouchev az Európai Bizottság (DG AGRI) ENRD hálózatokért felelős tisztségviselője nyitotta meg. A közgyűlés magában foglalta a teljes Network tevékenységének felülvizsgálatát, valamint különböző alcsoportok, mint például a LEADER (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében) tevékenységét is. A hálózat működését 2022. október 5-én formálisan lezárták, azonban 2022. október 6-án a KAP-hálózatok (KAP-Network) elindításával tovább folytatja munkáját. A „régi-új” hálózat KAP Stratégiai Terv időszakában az I. pillér ügyeivel, valamint az ágazati tématerületekkel kiszélesedve fog működni, támogatva az AKIS (Agrártudás és Innovációs Rendszer) tevékenységét.
Fotó: NAK, saját készítés
Az ülés első felszólalója Wolfgang Burtscher az Európai Bizottság (DG-AGRI) Mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgatóság főigazgatója volt, aki méltatta a közgyűlés munkáját és elismerte minden egyes a hálózatban résztvevő munkáját, tevékenységét, tekintettel arra, hogy ők képviselték az adott tagállam vidéki térségeit Brüsszelben. Kiemelte a Long-Term Vision Rural Pact (Hosszú távú jövőkép a vidéki területek számára) fontosságát, amelyet az Európai Bizottság a vidékfejlesztés meghatározó dokumentumának tekint. Beszédében hangsúlyozta, hogy az alulról jövő kezdeményezéseknek nagyobb teret kell adni, aminek az eléréséhez fejlesztésre és támogatásra van szükség. Kiemelte továbbá, hogy a fenntarthatóság és termelékenység közötti összhang megtartása a jelenlegi bizonytalan helyzetben kiemelten fontos. Nyomatékosította továbbá, hogy a bioeconomy (biomassza-alapú gazdaság) valamint a körforgásos gazdaságok szerepe egyre jobban felértékelődik napjainkban.
A KAP Stratégiai Tervek kapcsán kiemelte, hogy a Bizottság valamennyi területe együtt dolgozott a tagállamokkal a megfelelő tervek kidolgozásán. Az I. pillér kapcsán a redisztribúciót emelte ki, hangsúlyozva, hogy a kicsi gazdaságok támogatása kiemelt és számos tagállammal elég heves párbeszéd alakult ki a végső megoldás megtalálásához. Az új időszak fontos kihívásának a klímaváltozást említette, ezért a tervekben is hangsúlyos elemként jelenik meg a zöld felépítmény. A magas környezeti ambíciószint alapfeltétel valamennyi tagállami tervnél. Az ülés napjáig számos tagállam köztük Németország, Észtország, Szlovénia, Magyaroroszág, Hollandia, Svédország és Litvánia nyújtotta be a stratégiai tervét, amelyek közül Finnország, Portugália, Dánia, Lengyelország, Franciaország, Írország, Spanyolország már az Európai Bizottság jóváhagyásával is rendelkezik
Wolfgang Burtscher említést tett a Long-Term Vision For Rural Areas és Rural Pact kezdeményezésről is, amelyet az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von Der Leyen hívott életre, és ami az agrárium egészében a holisztikus (teljes egész figyelembevétele) megközelítést támogatja. Ennek értelmében erős, digitálisan fejlett, ellenálló és fejlődőképes vidéki térségek létrehozásában érdekelt.
Az új uniós KAP-hálózat felépítéséről és irányításáról a 2014/825/EU végrehajtási rendeletet helyébe lépő új jogszabály ad eligazítást majd. Továbbra is megmarad a közgyűlés, mint struktúra és továbbra is megmaradnak annak feladatai, de az új szervezet a KAP-hálózat működésére nagyobb hatással lesz. A KAP Network tevékenységének elemzése jelenleg is folyik. A közgyűlésbe tagállamonként, intézményenként kerülnek delegálásra a tagok - ahogyan korábban is -, az alábbi tématerületek vonatkozásában: innováció, tudásátadás, LEADER, KAP Stratégiai Terv. A KAP Hálózat Irányítói Csoport feladata, hogy meghatározza a hálózatok feladatait és működését, annak koordinációs szerepét, továbbá joga van a KAP hálózatok hatékonyságát és működését is vizsgálni, ill. beszámol a hálózatok tevékenységéről.
Az Agrárminisztérium, mint a magyar KAP Stratégiai Terv Irányító Hatósága figyelemmel kíséri a hálózatok munkáját és azokban delegáltakkal részt is vesz. Nagyon fontosnak tartják, hogy a végrehajtást segítő hálózatok olyan információkat adjanak át a végrehajtásban résztvevő különböző szinteken lévő szereplők számára, amely információk birtokában a szakértők a tagállami Tervüket hatékonyan tudják végrehajtani. A vidékfejlesztés esetében nem ismeretlen a hálózatok működése, azonban a közvetlen támogatásoknál új lehetőségek nyílnak meg, ami a helyes és jó gyakorlatok átadását jelentheti.
A kérdések és válaszok szekciójában a NAK képviselője bemutatta a magyar KAP-Hálózatok felépítését, amely a hazai AKIS működését is segíti majd, az alábbiak szerint: Koordinációs Egység (Agrárminisztérium), EIP-AGRI Támogató Egység (Agrárközgazdasági Intézet), Széchenyi Agrártudás Központ (NAK), Zöld Támogató Egység (NAK).
Fotó: NAK, saját készítés
Nagy Viktor (Agrárminisztérium) és Jakab Ágnes (NAK)
