Szakképzés

„Munkaerőpiaci kihívások az agrárgazdaságban - a duális szakképzés, mint válasz” címmel szervezett kerekasztal beszélgetést a XXXII. Farmer Expón a NAK Hajdú-Bihar vármegyei igazgatósága 2023. augusztus 19-én.

A 2020. év elején hatályba lépett jogszabályok, valamint a Szakképzés 4.0 Stratégia lefektették a megújult duális szakképzés szabályozási kereteit. A megújítás kiemelt célja, hogy a 21. század gazdasági kihívásainak megfelelő szakképzés megvalósításával közelebb hozza egymáshoz a szakképző intézményeket és a munka világát képviselő vállalkozásokat.

Az agrártársadalom számára a legnagyobb kihívást jelentő kérdések napjainkban a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás és az egyre fokozódó munkaerő-hiány. Ezen kérdéskörök apropójaként, a gyakorlat tapasztalatainak megismerését és a duális agrárszakképzést, mint megoldási lehetőség értékelését célozta a beszélgetés, amelyen az alábbi témaköröket járták körbe a meghívott beszélgetőpartnerek:

• agrár-munkaerőpiac helyzete, foglalkoztatási nehézségek,
• a munkaerő utánpótlás jellemzői, felkészültsége,
• a duális agrár-szakképzés által nyújtott lehetőségek,
• a diákok foglalkoztatásában rejlő potenciál munkáltatói szemmel,
• „jó gyakorlatok” a duális agrár-szakképzésben.

A kerekasztal beszélgetés felvezetéseként Székely Erika, a NAK szakképzési és szaktanácsadási igazgatója tartott előadást, amelyben bemutatta, hogy az AKI-val több éve tartó kamarai együttműködésben végzett felmérések mit mutatnak az ágazati munkaerőpiacon. Az elemzésekből kiderül, hogy az ágazatban tevékenykedő, megkérdezett vállalkozásokban csökken az állandó alkalmazotti létszám, folyamatos a szakképzett munkaerőt igénylő álláshelyek betöltetlensége.  A mezőgazdaságban ez leginkább a gépkezelő, gépszerelő, állatgondozó, kertész, erőgépvezető (traktoros) szakmákban mutatkozik, míg az élelmiszeriparban a pék, a húsfeldolgozó, a borász és egyéb szeszesital gyártó szakmákban.

Az AKI felmérése szerint a vállalkozások a munkaerőhiányt a kézi munkafolyamatok csökkentésével, magasabb munkabérrel és a duális szakképzésben való részvétellel kezelik. A munkaerő megtartását és bővítését pedig a szabadságok rugalmasabb kezelésével, a munkába járás támogatásával, a munkakörülmények javításával, illetve fizetésemeléssel próbálják kezelni.

Mindeközben az állandó munkaerővel kapcsolatban a folyamatosan növekvő bérigény, az alacsony munkamorál, a motiváltság és a munkatapasztalat hiánya jelent kihívást a vállalkozások számára.

A felmérések szerint a vállalkozói szféra jellemzően nagyon alacsony arányban (6,5%) alkalmaz pályakezdőket, ami a vállalatok méretével növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor ennél a munkaerőnél a megkérdezettek az önálló munkavégzés készségével, a technikai, feladat-specifikus képességekkel, a munkafegyelemmel, munkakultúrával, a szakmai gyakorlati jártassággal, a gazdasági ismeretekkel a legelégedetlenebbek.

Az előadás körüljárta a duális agrárszakképzés jellemzőit is, amelyből kiderült, hogy bár a kamara nyilvántartásában évről évre bővül a duális képzőhelyek száma, azonban egyre kevesebb az aktív képzőhely, azaz egyre kevesebben foglalkoztatnak ténylegesen tanulókat. Jelenleg az ágazati szakképzésben tanulók negyede választja a duális képzési formát, de a képzési formában tanulók száma csökken.

A vállalkozások egyre többen ismerik fel az utánpótlás-nevelés jelentőségét és úgy látják, hogy a duális képzési rendszer segítségével könnyebben tudnak megfelelő munkaerőt felvenni a későbbiekben, és jó lehetőségnek tartják a képzési formát a munkaerő-utánpótlásra.

Az előadást követően került sor a kerekasztal beszélgetésre, amelyen Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium duális agrárszakképzésért felelős miniszteri biztosa, Lévai Imre, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója, az idei évben közép vállalkozás kategóriában „Az év agrár-duális képzőhelye” díj nyertese, a Hajdúhús 2000 Kft. képviseletében Geszten Margit, valamint Baloghné Zám Éva, a Balogh-Farm Tépe Kft. képviselője vettek részt.

A beszélgetés résztvevői megerősítették, hogy a munkaerőutánpótlás jelenleg kihívást jelent az ágazatban, ezen belül is a szakképzett munkaerőt tekintve. Bár az ágazati szakképzésben elindult egy pozitív tendencia, amely azt mutatja, hogy egyre többen érdeklődnek az agrárszakmák iránt, és azok száma is bővül, akik tudatosan választják az ágazati szakképzést, azonban még mindig megoldásra vár azon tanulók ösztönzése, akik alacsonyabb tanulmányi eredményük miatt választják az agrárszakképzést. Esetükben a tanulás motiválása, a szakma megszerettetése jelent elsődleges feladatot. A duális képzésben több éve részt vevő vállalkozói oldalt képviselő beszélgető partnerek elmondták, hogy ettől a képzési formától nem egyik évről a másikra várható az eredmény, az több év alatt érzékelhető. Annak, aki a duális képzésbe való csatlakozásban gondolkodik, fel kell készülnie arra, hogy megismerje a duális képzés rendszerét, az adminisztratív folyamatokat, amelyek az első időkben még nehezebben, később viszont már rendben haladhatnak. A tanulók számára mindkét képzőhely igyekszik a lehető legjobb és legszélesebb körű gyakorlati tapasztalatot átadni, ők úgy tekintenek rájuk, mint leendő munkavállalóikra. Ugyanakkor a foglalkoztatott tanulóknak csak egy része marad hosszú távon is a cégnél, sokan más, hasonló tevékenységet végző munkáltatónál helyezkednek el. Ezt is figyelembe véve a duális képzésben részt vevők nemcsak saját maguknak készítik fel a jövőbeni munkaerőt, de más munkáltatók is az ők munkájuk „gyümölcsét” élvezhetik.

Az ágazat számára az egyik legnagyobb problémát a más ágazat munkaerőpiacának elszívó ereje jelenti, amely komoly problémát jelent a munkaerő utánpótlás szempontjából. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hatékony megoldás megtalálása égető kérdést jelent. A beszélgetés így nem ért véget a rendezvény zárásával. Folytatásként az ágazati munkaerő-elszívás kihívásai és megoldási lehetőségei címmel újabb kerekasztal beszélgetés megszervezésében egyeztek meg a jelenlévők.

NAK / Székely Erika